Page 496 - Trónok Harca - Tűz és Jég Dala I.
P. 496
THEON
- A lányom a szerelmesének egy fejszét adott. Nem fogom hagyni, hogy a fiam úgy ékesítse
magát, mint egy ringyó. - A törött láncot a tűzhelyre dobta, ahol az becsúszott az izzó szén közé. -
Ez az, amitől féltem. A zöld mezők ellágyítottak és Starkot neveltek belőled.
- Tévedsz - mondta Theon. - Ned Stark a börtönőröm volt, de a vérem még nem felejtette el a só
ízét és a vas ridegségét.
Lord Blon elfordult és megmelengette csontváz kezeit a tűzhely fölött. - A Stark kölyök mégis
úgy küld ide, mint egy idomított hollót, karmában ezzel a kis üzenettel.
- Nem kis dolog áll a levélben, és az ajánlat, amit tartalmaz, az én tanácsomra született.
- Óh, a farkaskirály figyel a tanácsaidra, igaz? - A feltevés láthatóan jól szórakoztatta Lord
Balont.
- Igen, figyel rájuk. Vele vadásztam, vele gyakoroltam a vívást, megosztottam vele az ételt és a
sört, az oldalán harcoltam. Kiérdemeltem a bizalmát. Úgy tekint rám, mint egy időseb testvérre,
úgy...
- Nem! - Az apja hirtelen pofonlegyintette. - Sem itt, sem sehol Pyke-ban, sehol a fülem hallatá-
ra nem fogod testvérednek nevezni annak az embernek a fiát, aki kardélre hányta az igazi testvérei-
det. Vagy már elfelejtetted Rodrikot és Maront, a saját véredet?
- Nem felejtettem el semmit. - Theon emlékeztethette volna apját arra, hogy Ned Stark valójá-
ban egyik gyermekét sem ölte meg. Rodrikot Lord Jason Mallister pusztította el Tengerszemnél,
Maront pedig a déli torony temette maga alá, amikor összeomlott. De Stark is megtehette volna ha
a hadiszerencse éppen úgy hozza. - Jól emlékszem a bátyáimra - mondta. Főleg Rodrik részeg
ökölcsapásaira emlékezett, meg Maron kegyetlen tréfáira és vég nélküli hazudozására. - És arra is
emlékszem, hogy apám király volt. - Előhúzta a levelet, melyet Robb bízott rá, és előrenyújtotta. -
Íme, olvasd hát... felség.
Lord balon feltörte a pecsétet, és kigöngyölte a pergament. Fekete szemei fel-alá jártak.
- Szóval a gyerek újra koronát adna nekem - mondta - és ehhez csak azt kell tennem, hogy szét-
zúzom az ellenségeit. - Vékony ajkait mosolyra húzta.
- Mostanra Robb valószínűleg megostromolta Aranyfogat - közölte Theon. - Ha az elesik, átjut
a hegyeken egy nap alatt. Lord Tywin seregével Harrenhalnál van, elvágva a nyugati tartományok-
tól. A Királyölő fogságba esett Zúgónál. Csak Ser Stafford Lannister és az általa toborozott kikép-
zetlen katonák védik nyugatot Robb ellen. Lord Staffordnak nem lesz más választása, mint hogy
Robb serege és Lannisport közé vonul, ami azt jelenti, hogy a város védelem nélkül marad, ha a
tenger felől rajta ütünk. Ha az istenek velünk vannak, maga Kaszter Hegy is elesik, mielőtt a
Lannisterek rájönnének, hogy támadunk.
Lord Balon felmordult.
- Kaszter Hegy még sohasem esett el.
- Mostanáig - mosolygott Theon. Milyen édes lesz a győzelem!
Az apja nem viszonozta a mosolyt.
- Tehát ezért küldött vissza hozzám Robb Stark ennyi idő után? Hogy megnyerd a beleegyezé-
semet a tervéhez?
- Ez az én tervem, nem Robbé - mondta büszkén Theon. Az enyém, ahogyan a győzelem és idő-
vel a korona is az enyém lesz. - Magam vezetem a támadást, ha neked is megfelel. Jutalmul azt ké-
rem, add nekem Kaszter Hegyet székhelyül, ha elvettük a Lannisterektől. - A várral uralma alá ke-
rül Lannisport, a nyugati zöld földek és az őket körülvevő, aranyban gazdag hegyek. Ez olyan ha-
talmat és gazdagságot jelentene, amilyet a Greyjoy ház sohasem ismert.
- Szépen megjutalmazod magad egy ötletért és néhány lekörmölt sorért - az apja újra elolvasta a
levelet. - A kölyök nem tesz említést jutalomról. Csak azt írja, hogy a nevében beszélsz, hallgassa-
lak meg, adjam neked a hajóimat és a katonáimat, ő pedig cserébe egy koronát ad nekem. - Izzó te-
kintete a fiára meredt. - Ad nekem egy koronát - ismételte élesen.
- Rosszul válogatta meg a szavait, azt jelenti...
- Azt jelenti, ami ide van írva. A fiú egy koronát fog adni nekem. Amit pedig úgy adnak, azt
vissza is lehet venni. - Lord Balon a tűzbe dobta a levelet a nyaklánc tetejére. Az írás összepöndö-
509

