Page 471 - Trónok Harca - Tűz és Jég Dala I.
P. 471
TRÓNOK HARCA
szerint őt illette.
A máglya harmadik szintjét alkotó fadarabok nem voltak vastagabbak, mint egy ujj és száraz le-
velek meg ágacskák fedték. Észak-dél irányban fektették rá, a jégtől a tűzig, és magasra dúcolták
puha párnákkal és selyemtakarókkal. Mire végeztek, a nap már megindult lefelé a nyugati égbolton.
Dany maga köré szólította a dothrakikat. Alig százan maradtak. Aegon hány emberrel is indult el?
Nem számított.
- Ti lesztek a khalasarom - mondta nekik. - Rabszolgák arcát látom. Felszabadítalak benneteket.
Vegyétek le a karikát a nyakatokból! Menjetek, ha akartok, senki sem fog bántani benneteket. Ha
maradtok, fivérek és nővérek, férjek és felségek leszünk. - A fekete szemek gyanakodva szegeződ-
tek rá. - Látom a gyermekeket, az asszonyokat és az idősek ráncos arcát. Tegnap még gyermek vol-
tam. Ma asszony vagyok. Holnap öreg leszek. Mindegyikőtöknek azt mondom, nyújtsátok felém a
kezeteket és a szíveteket, és mindig lesz nálam helyetek. - A khas három ifjú harcosa felé fordult. -
Jhogo, neked adom az ezüst nyelű ostort, amit nászajándékul kaptam, kinevezlek kónak és az eskü-
det kérem, hogy úgy élsz és halsz, mint vér a véremből és mellettem vágtatsz, hogy megóvj a baj-
tól.
Jhogo elvette tőle az ostort, de az arcán zavarodottság tükröződött.
- Khaleesi - szólalt meg habozva -, ez így nem jó. Szégyen volna a számomra, ha egy asszony
vérlovagja lennék.
- Aggo! - folytatta Dany, ügyet sem vetve Jhogo szavaira. Ha visszanézek, elvesztem. - Neked
adom a sárkánycsont íjat, amit nászajándékul kaptam. - Kettős ívű volt, fényes, fekete és ragyogóan
kimunkált, magasabb mint a lány. - Kinevezlek kónak és az esküdet kérem, hogy úgy élsz és halsz,
mint vér a véremből és mellettem vágtatsz, hogy megóvj a bajtól.
Aggo lehajtott szemmel vette át az íjat.
- Nem mondhatom ki ezeket a szavakat. Csak egy férfi vezethet khalasart és nevezhet ki kót.
- Rakharo! - mondta Dany és elfordult a visszautasítástól. - Neked a nagy arakhot adom, amit
nászajándékul kaptam, és amelynek hüvelye és pengéje arannyal futattott. Téged is kinevezlek
kónak és az esküdet kérem, hogy úgy élsz és halsz, mint vér a véremből és mellettem vágtatsz,
hogy megóvj a bajtól.
- Te khaleesi vagy - vette el Rakharo az arakhot. - Melletted vágtatok Vaes Dothrakba, a He-
gyek Anya alá és megóvlak a bajtól, míg el nem foglalod a helyed a dosh khaleen vénei között.
Ennél többet nem ígérhetek.
A lány bólintott, olyan nyugodtan, mintha nem is hallotta volna a szavait és utolsó bajnokához
fordult.
- Ser Jorah Mormont - szólította meg -, első és legnagyobb lovagjaim között, nincs nászajándék,
amit neked adhatnék, de esküszöm neked, egy napon olyan kardot kapsz tőlem, amilyet még nem
látott a világ, sárkánytűzben kovácsolt, valyriai acélpengét! Tőled is esküt kérek.
- Az esküm a tiéd, úrnőm - mondta Ser Jorah. Letérdelt és a lábaihoz helyezte a kardját. -
Fogadom, hogy szolgállak, engedelmeskedek neked és ha kell, meghalok érted.
- Történjék bármi is?
- Történjék bármi is!
- Elvárom, hogy betartsd esküdet, és imádkozom, hogy soha ne bánd meg - talpra állította a lo-
vagot. Lábujjhegyre állt és gyengéden megcsókolta. - Te vagy a Királynő Testőrségének első lo-
vagja.
Magán érezte az egész khalasar tekintetét, ahogy belépett a sátrába. A dothrakik morgolódtak és
furcsa pillantásokat vetettek rá sötét mandulaszemük sarkából. Dany rájött, hogy őrültnek tartják.
Talán az is volt. Nemsokára megtudja. Ha visszanézek, elvesztem.
A fürdővíz tűzforró volt, amikor Irri besegítette az üstbe, de Danynek a szeme sem rezdült,
hangja sem hallatszott. Szerette a forróságot. Tisztának érezte magát tőle. Jhiqui azokkal az olajok-
kal illatosította a fürdőt, amiket a Vaes Dothraki piacon talált. A gőz nedvesen és átható szagot
árasztva gomolygott. Doreah megmosta és kifésülte a haját, megszabadítva a csomóktól és guban-
coktól. Irri ledörzsölte a hátát. Dany behunyta a szemét és hagyta, hogy a meleg és az illatok körül-
474

