Page 165 - Trónok Harca - Tűz és Jég Dala I.
P. 165

TRÓNOK HARCA
     páncélmestert, hogy új páncélöltözetet rendeljen, amely halvány arannyal van kiverve és egy jáspis
     sólyom meg egy gyöngyházfényű hold van a mellvértjén. A király fivére személyesen kísérte el,
     hogy segítsen kiválasztani a modellt, mondta a csaposlegény. Nem, nem Lord Renly, a másik, Lord
     Stannis.
        - Nem jutott eszébe semmi más említésre méltó az éjjeliőrünknek?
        - A fickó esküszik, hogy Lord Jon olyan erős volt, mint egy feleannyi idős férfi. Gyakran járt
     lovagolni Lord Stannissel.
        Megint  Stannis,  gondolta Ned. Ezt érdekesnek találta.  Ő és Jon Arryn mindig szívélyes vi-
     szonyban voltak, de sohasem voltak barátok. És mialatt Robert észak felé lovagolt Deresbe, Stannis
     Sárkánykőre távozott, a Targaryenek egykori szigeti erősségébe, amelyet a bátyja nevében hódított
     meg. Nem üzente meg, mikor szándékozik visszatérni.
        - Hová mentek az ilyen lovaglások alkalmával? - kérdezte Ned.
        - A fiú szerint egy bordélyházat látogattak.
        - Egy bordélyházat? - kérdezett vissza Ned. - A Sasfészek Ura, a Király Segítője egy bordélyhá-
     zat látogat Stannis Baratheonnal? - hitetlenkedve megrázta a fejét. Az jutott eszébe, vajon Lord
     Renly mit szólna ehhez a csemegéhez. Robert kicsapongásai pajzán kocsmadalok témájául szolgál-
     tak birodalomszerte, de Stannis másféle ember volt. Mindössze egy évvel volt fiatalabb a királynál,
     személyiségük mégis szöges ellentétben állt egymással. Stannis szigorú, humortalan, kérlelhetetlen
     és elszánt volt, ha kötelességről volt szó.
        - A fiú váltig állítja, hogy ez igaz. A Segítő három testőrt vitt magával, akik ezen tréfálkoztak,
     miközben ő utána ellátta a lovaikat.
        - Melyik bordélyba? - tudakolta Ned.
        - A fiú nem tudta. Az őrök talán igen.
        - Kár, hogy Lysa magával vitte őket a Völgybe - jegyezte meg Ned szárazon. - Az istenek min-
     dent elkövetnek, hogy felbosszantsanak bennünket. Lady Lysa, Colemon mester, Lord Stannis...
     mindenki, aki tudhat valamit arról, mi történt Jon Arrynnal, ezer mérföldnyire van innét.
        - Visszahívatod Lord Stannist Sárkánykőről?
        - Még nem - felelte Ned. - Míg nem látom át jobban, miről is van szó és mi az ő szerepe benne.
        Zavarta az ügy. Miért ment el Stannis? Vajon van valami köze Jon Arryn meggyilkolásához?
     Vagy netán fél valamitől? Ned nehezen képzelte el, hogy bármi megijesztheti Stannis Baratheont,
     aki egyszer egy éven át tartotta az ostromlott Viharvéget és patkányokon meg csizmabőrön élt, mi-
     alatt Lord Tyrell és Lord Redwyne odakint várakoztak a seregeikkel, s a védők szeme előtt lako-
     máztak.
        - Hozd ide, kérlek, a zekémet! A szürkét, a rémfarkas-címerrel. Azt akarom, hogy ez a páncél-
     mester tudja, kivel áll szemben. Lehet, hogy ettől készségesebbé válik.
        Jory a szekrényhez ment.
        - Lord Renly éppúgy fivére Lord Stannisnek, mint a király.
        - Mégis úgy látszik, hogy őt nem hívták meg ezekre a lovas kirándulásokra. - Ned nem tudta,
     hová tegye Renlyt a barátságos viselkedésével meg a vigyorával. Néhány nappal ezelőtt félrehívta
     Nedet, hogy megmutasson neki egy remekmívű, arany dobozkát. A doboz egy élénk myri stílusban
     festett miniatúrát rejtett, amely egy szépséges ifjú leányt ábrázolt. A lánynak őzikeszeme és lágy,
     hullámos barna haja volt. Renly tudni akarta, hogy a lány emlékezteti-e Nedet valakire. Amikor
     Ned válasz helyett csak vállat vont, csalódottnak látszott. Elárulta, hogy a hölgy Loras Tyrell leá-
     nya, Margaery, de többek szerint Lyannára hasonlított.
        - Nem - mondta neki Ned zavartan. Lehet, hogy  Lord  Renly,  aki  annyira  hasonlított  az  ifjú
     Robertre, szerelemre lobbant egy lány iránt, akit az ifjú Lyannának képzelt? Ez több volt, mint mú-
     ló hóbort.
        Jory felemelte a zekét, Ned pedig becsúsztatta a karját az ujjába.
        - Talán Lord Stannis visszatér Robert tornájára - mondta, miközben Jory hátul megkötötte a ru-
     hadarabot.
        - Az váratlan szerencse volna, uram - jegyezte meg Jory.

     168
   160   161   162   163   164   165   166   167   168   169   170