Page 162 - Trónok Harca - Tűz és Jég Dala I.
P. 162

JON
         sakját vagy lábát. Ser Alliser dühöngött, fenyegetőzött, gyávának, asszonynak és még rosszabbnak
         nevezte mindegyiküket, Samnek azonban egy haja szála sem görbült meg. Néhány nappal később
         Jon nógatására odament hozzájuk az esti étkezéskor és Halder mellett foglalt helyet. Még két hét
         kellett hozzá, hogy be merjen kapcsolódni a beszélgetésükbe, de idővel jókat nevetett Pyp grima-
         szain és a többiekkel együtt ugratta Grennt.
            Bár kövér, esetlen és félénk volt, Samwell Tarlyt egyáltalán nem lehetett ostobának nevezni.
         Egy éjjel meglátogatta Jont a cellájában.
            - Nem tudom, mit tettél - mondta neki -, de tudom, hogy te tetted - szégyenlősen elfordította a
         tekintetét. - Még sohasem volt barátom.
            - Nem barátok vagyunk - felelte neki Jon. Kezét Sam széles vállára tette. - Hanem testvérek.
            Tényleg azok, gondolta magában Jon, miután Sam elment. Robb, Bran és Rickon apja fiai vol-
         tak, s ő még mindig szerette őket, de jól tudta, hogy igazán sohasem tartozott közéjük. Catelyn
         Stark tett felőle. Bár Deres szürke falai még mindig kísértették álmában, igazi otthona most már a
         Fekete Vár volt, a testvérei pedig Sam, Grenn, Halder, Pyp és a többi számkivetett, aki az Éjjeli Őr-
         ség fekete köpönyegét viseli.
            - A nagybátyám igazat beszélt - súgta Szellemnek. Nem tudta, viszontlátja-e még valaha Benjen
         Starkot, hogy ezt elmondhassa neki.























































                                                                                              165
   157   158   159   160   161   162   163   164   165   166   167