Page 176 - Trónok Harca - Tűz és Jég Dala I.

SANSA

Sansa Septa Mordane-nel és Jeyne Poole-lal utazott a Segítő tornájára egy gyaloghintóban,
amelynek sárga selyemfüggönye olyan finom volt, hogy átlátott rajta. Az egész világ aranyszínűvé
változott. A városfalakon kívül, a folyó mellett legalább száz pavilont emeltek és a közemberek ez-
rével jöttek, hogy megtekintsék a játékokat. Sansának a lélegzete is elállt az esemény pompájától:
csillogó páncélok, arannyal és ezüsttel feldíszített, hatalmas csatamének, kiabáló tömeg, szélben
csapkodó lobogók... és maguk a lovagok, mindenek előtt.
- Ez jobb, mint a dalokban - súgta oda Jeyne Pole-nak, amikor elfoglalták a helyeket - ahogy ap-
juk ígérte neki - a legmagasabb rangú urak és hölgyek között. Sansa gyönyörűen öltözött fel aznap.
Zöld talárt viselt, ami kiemelte aranybarna haját és tudta, hogy őt nézik és mosolyognak.
Együtt figyelték, ahogy a dalok hősei előreléptetnek a lovaikon, mindegyikük mesésebb, mint
az előző. A Királyi Testőrség hét lovagja vonult a mezőre. Jaime Lannister kivételével tejfehér,
pikkelyes páncélt viseltek. Köpönyegük is fehér volt, mint a friss hó. Ser Jaime-en is a fehér palást
volt, de alatta tetőtől talpig aranyban csillogott, kezében pedig oroszlánfej sisakot és aranykardot
tartott. Ser Gregor Clegane, a Lovagló Hegy lavinaként dübörgött el előttük. Sansa emlékezett
Lord Yohn Royce-ra, aki két évvel ezelőtt Deresben vendégeskedett.
- A páncélja bronzból van és több ezer éves. Mágikus jeleket véstek bele, amelyek megvédik a
sérülésektől - súgta Jeyne-nek. Septa Mordane Lord Jason Mallisterre mutatott, aki ezüsttel cizellált
kék vértben feszített, sisakján sasszárnyakkal. Rhaegar három zászlóvivőjét vágta le a Három Fo-
lyónál. A lányok kuncogni kezdtek a harcos pap, Myri Thoros lobogó piros palástja és borotvált fe-
je láttán, míg a septa fel nem világosította őket, hogy annak idején lángoló karddal a kezében há-
gott fel Pyke falaira.
A többi lovast Sansa nem ismerte. Az Ujjakról, Égikertből és Dorne hegyei közül érkezett lova-
gok voltak, meg nem énekelt szabadlovasok, újonnan kinevezett fegyverhordozók, nagy urak ifjabb
fiai vagy jelentéktelenebb családok örökösei. Fiatal férfiak, legtöbbjük még nem vitt véghez nagy
tetteket, de Sansa és Jeyne egyet értettek abban, hogy a Hét Királyság egy napon az ő nevüktől lesz
hangos. Ser Balon Swann. Lord Bryce Caron a Határvidékről. Bronz Yohn örököse, Ser Andar
Royce és öccse, Ser Robar bronzzal áttört ezüstös mellvértjeikben, amelyekre ugyanazokat az ősi
jeleket vésték, amelyek apjuk életét is óvták. Ser Horas és Ser Hobber, a két ikertestvér, akiknek
pajzsán a Redwyne-ok címere, a szőlőfürt csillogott. Patrek Mallister, Lord Jason fia. Hat Frey az
Átkelőből: Ser Jared, Ser Hosteen, Ser Danwell, Ser Emmon, Ser Theo és Ser Perwyn, a vén Lord
Walder Frey fiai és unokái, s ott volt törvénytelen gyermeke, Folyami Martyn is.
Jeyne Poole bevallotta, hogy megijedt Jalabhar Xho, egy száműzött Nyár Szigeteki herceg kül-
sejétől, aki zöld és vörös tollakkal ékesített köpenyt viselt éjfekete bőre felett, amikor azonban
megpillantotta Lord Beric Dondarriont aranyló, vörös hajával és villámot ábrázoló, fekete pajzsá-
val, közölte, hogy abban a szent pillanatban hozzámenne feleségül.
A Véreb is küzdőtérre lépett a király öccséhez, a jóképű Lord Renlyhez, Viharvég urához ha-
sonlóan. Jory, Alyn és Harwin Deres és Észak dicsőségéért léptek sorompóba.
- Jory úgy fest ezek között, mint valami koldus - jegyezte meg megvetően Septa Mordane, ami-
kor megjelent. Sansa kénytelen volt egyet érteni vele. Jory páncélja egyszerű, kékesszürke mellvért
volt, híján minden díszítésnek, vékony, szürke palástja pedig piszkos rongyként lógott a válláról,
ám kiegyenlítette a számlát, amikor az első küzdelmében Horas Redwyne-t, a másodikban pedig az
egyik Freyt ütötte ki a nyeregből. A harmadik menetben háromszor csapott össze egy Lothor Brune
nevű szabadlovassal, aki ugyanolyan hétköznapi páncélban volt, mint ő. Egyikük sem esett le a ló-
ról, ám mivel Brune szilárdabban tartotta a lándzsáját és jobban irányította az ütéseit, a király neki
ítélte a győzelmet. Alyn és Harwin gyengébben szerepeltek. Harwint az első menetben kiütötte a
nyeregből Ser Meryn a Királyi Testőrségből, Alyn pedig Ser Balon Swannal szemben veszített.
A bajvívás egész nap tartott, sőt szürkületig elhúzódott. A hatalmas csatalovak patái végigdübö-
rögtek a pályán, míg a mező feldúlt csatatérhez nem hasonlított. Jeyne és Sansa egyszerre kiáltottak

179