Page 25 - Trónok Harca - Tűz és Jég Dala I.

TRÓNOK HARCA
nak. A khalnak kötelessége megvédeni vendégeit, különös tekintettel rád, Felség. A Bitorló minden
bizonnyal jó árat fizetne a fejedért.
- Ó igen - mondta sötéten Viserys. - Megpróbálta Illyrio, azt megmondhatom neked. A bérgyil-
kosai mindenhová követnek bennünket. Én vagyok az utolsó sárkány, és ő nem alhat nyugodtan,
míg életben vagyok.
A hintó lassított majd megállt. A függönyöket ismét félrehúzták, és egy szolga a kezét nyújtotta,
hogy lesegítse Daeneryst. A lány megfigyelte, hogy nyakéke egyszerű bronzból készült. Őt a fivére
követte, keze még mindig a kard markolatát szorongatta. Két erős férfi kellett, hogy Illyrio taná-
csost lábra állítsák.
A palotában a levegő sűrű volt a fűszerek illatától, a füstölőktől, az édes citromtól és a fahéjtól.
Átkísérték őket az előcsarnokon, ahol a színes üvegmozaik Valyria Végzetét ábrázolta. A végig a
falak mentén elhelyezett fekete vaslámpásokban olaj égett. Egy összefonódó kőleveleket mintázó
boltív alatt egy eunuch énekelte jöttüket.
- A Targaryen házból származó Viserys, harmadik e néven - hallatszott a magas, kellemes hang.
- Az andalok, Rhoynar és az Elsők királya, a Hét Királyság Ura és a Birodalom Védelmezője. Hú-
ga, Viharban Született Daenerys, Sárkánykő hercegnője. Tiszteletre méltó kísérője, Illyrio Mopatis,
Pentos Szabad Városának tanácsosa.
Elhaladtak az eunuch mellett és egy borostyánnal benőtt oszlopos udvarra értek. A holdfény
csont és ezüst színűre festette a leveleket, közöttük vendégek bolyongtak. Sokuk dothraki lóúr volt,
vörösesbarna bőrű, hatalmas termetű férfiak. Óriási, lelógó bajuszukat fémkarikák fogták össze,
beolajozott és varkocsba font fekete hajukat pedig csengettyűk díszítették. Közöttük azonban
Pentosból, Myrből és Tyroshból való kalandorok és zsoldosok tűntek fel, egy még Illyriónál is kö-
vérebb vörös pap, szőrös férfiak Ibben kikötőjéből és a Nyár Szigetek ébenfekete bőrű urai.
Daenerys csodálkozva nézett végig rajtuk... és hirtelen beléhasított a félelem, amikor felfedezte,
hogy ő az egyedüli nő.
Illyrio odahajolt hozzájuk.
- Ők hárman ott Drogo vérlovagjai - suttogta. - Az ott az oszlop mellett Khal Moro és fia,
Rhogoro. A zöld szakállú férfi Tyrosh arkhónjának fivére, a mögötte álló pedig Ser Jorah Mor-
mont.
Daenerys felkapta a fejét az utolsó név hallatán.
- Egy lovag?
- Nem kevesebb - mosolygott Illyrio a szakállán keresztül. - Személyesen a Főpap kente fel a
hét olajjal.
- Mit keres itt? - tört ki a lányból.
- A Bitorló a fejét követelte - világosította fel Illyrio. - Valami jelentéktelen sértés miatt. Eladott
néhány vadorzót egy tyroshi rabszolgakereskedőnek, ahelyett hogy az Éjjeli Őrségnek adta volna át
őket. Képtelen egy törvény. Egy férfi tegye azt, amit jónak lát az ingóságaival.
- Beszélni kívánok Ser Jorah-val, még ma éjjel - közölte a bátyja. Dany azon kapta magát, hogy
kíváncsian bámulja a lovagot. Idősebb, negyvenen túli férfi volt. Enyhén kopaszodott, de látszott
rajta, hogy még mindig erős és egészséges. Selyem és pamut helyett gyapjút és bőrt viselt. Sötét-
zöld tunikáját két lábon álló medvére emlékeztető hímzés díszítette.
A lány még mindig a furcsa idegent nézte, aki az általa soha nem ismert hazájából érkezett,
amikor Illyrio tanácsos meztelen vállára helyezte nyirkos kezét.
- Íme, drága hercegnőm - súgta -, ott van maga a khal!
Dany szeretett volna elfutni és elrejtőzni, de bátyja őt nézte, s tudta, ha csalódást okoz neki, az-
zal felébreszti a sárkányt. Nyugtalanul megfordult, hogy szemügyre vegye a férfit, aki Viserys re-
ményei szerint még az éjszaka folyamán megkéri a kezét.
A szolgálólány nem sokat tévedett, gondolta. Khal Drogo egy fejjel a terem legmegtermettebb
férfija fölé magasodott, s mégis valahogy könnyűléptűnek látszott, kecsesnek mint a párduc Illyrio
állatkertjében. Fiatalabb volt, mint a lány számított rá, nem több harmincnál. Bőre fényes rézszínű
volt, vastag bajuszát pedig arany és bronz karikák díszítették.

28