Page 252 - Trónok Harca - Tűz és Jég Dala I.
P. 252

EDDARD
         lán tompa fájdalom lüktetett végig minden szívverésnél.
            - Hat nap és hét éjszaka - a hang Vayon Poole-é volt. Az intéző egy kupát tartott Ned ajkaihoz. -
         Igyál, uram!
            - Mi...?
            - Csak víz. Pycelle mester azt mondta, szomjas leszel.
            Ned ivott. A szája cserepes volt és kisebesedett. A víz olyan édes volt neki, mint a méz.
            - A király parancsot hagyott - mondta Vayon Poole, amikor a kupa kiürült. - Beszélni akar ve-
         led, uram.
            - Holnap - felelte Ned. - Ha erősebb leszek. - Most képtelen lett volna szembenézni Roberttel.
         Az álomtól olyan gyenge lett, mint egy kismacska.
            - Uram - folytatta Poole -, őfelsége meghagyta, hogy amint kinyitod a szemed, azonnal küldjünk
         hozzá. - Az intéző meggyújtott egy gyertyát az asztal mellett.
            Ned halkan szitkozódott. Robert sohasem volt híres a türelméről.
            - Mondd meg neki, hogy túl gyenge vagyok, hogy odamenjek. Ha beszélni óhajt velem, öröm-
         mel fogadom itt. Remélem, mély álomból ébreszted fel. És hívd... - azt akarta mondani, hogy Joryt,
         amikor eszébe jutott. - Hívd ide a testőrparancsnokomat!
            Alyn néhány perccel azután lépett a hálóterembe, hogy az intéző távozott.
            - Uram?
            - Poole azt mondja, hat napig feküdtem így - szólalt meg Ned. - Tudni akarom, hogy állnak a
         dolgok.
            - A Királyölő elmenekült a városból - világosította fel Alyn. - Azt beszélik, visszament Kaszter
         hegyre, hogy csatlakozzon az apjához. Mindenki arról suttog, hogyan ejtette foglyul Lady Catelyn
         az Ördögfiókát. Megerősítettem az őrséget, ha egyetértesz velem.
            - Egyetértek - hagyta jóvá Ned. - A lányaim?
            - Minden nap veled voltak, uram. Sansa csendben imádkozik, de Arya... - habozott. - Egy szót
         sem szólt azóta, hogy visszahoztak. Tüzes kis jószág, uram. Még sohasem láttam ilyen haragot egy
         kislányban.
            - Történjék bármi - mondta Ned -, azt akarom, hogy a lányaim biztonságban legyenek. Attól tar-
         tok, ez még csak a kezdet.
            - Nem érheti baj őket, Lord Eddard - nyugtatta meg Alyn. - Az életemmel felelek érte.
            - Jory és a többiek...
            - Átadtam őket a csendes nővéreknek, hogy északra szállítsák őket Deresbe. Jory a nagyapja
         mellett szeretne feküdni.
            A  nagyapja  mellett,  hiszen  Jory  apját messze délen temették el. Martyn Cassel a többiekkel
         együtt pusztult el. Ned azt követően lebontatta a tornyot és a véres kövekből nyolc halmot emelt a
         hegygerincen. Azt mondják, Rhaegar azt a helyet az öröm tornyának nevezte, Ned számára azon-
         ban keserű emlék tapadt hozzá. Heten voltak három ellen, s mégis csak ketten maradtak életben: ő,
         Eddard Stark és a kis cölöplakó, Howland Reed. Nem tartotta jó előjelnek, hogy annyi év után újra
         erről álmodik.
            - Jól tetted, Alyn - mondta éppen Ned, amikor Vayon Poole visszatért. Az intéző mélyen meg-
         hajolt.
            - Őfelsége van odakint, uram, s a királyné is eljött vele.
            Ned kicsit feljebb ült az ágyban. Összerezzent, s a lába remegni kezdett a fájdalomtól. Nem vár-
         ta, hogy Cersei is eljön. Nem jelentett jót, hogy így történt.
            - Küldd be őket és hagyj magunkra! Amiről beszélni fogunk, nem juthat e falakon kívülre -
         Poole csendben távozott.
            Robert szakított rá időt, hogy felöltözzön. Fekete  bársony  felsőt vett fel, amelynek mellére
         aranycérnával a Baratheon  ház  koronás szarvasát hímezték és aranyszínű köpönyeget fekete és
         arany négyzetekkel. A kezében egy kancsó bort tartott, s az arcán máris látszott az ital keltette pír.
         Mögötte Cersei Lannister lépett be, fején drágaköves diadémmal.
            - Felség - mondta Ned. - Bocsáss meg, de nem tudok felállni.

                                                                                              255
   247   248   249   250   251   252   253   254   255   256   257