Page 275 - Trónok Harca - Tűz és Jég Dala I.

TRÓNOK HARCA
vány fogalma sem róla, hogy néz ki a királya. Ned fehér vászon felsőt viselt, mellén a Starkok rém-
farkasával. Fekete gyapjúköpönyegét pedig a hivatalát jelző ezüst kéz tartotta össze a vállánál. Fe-
kete, fehér és szürke: az igazság árnyalatai. - Lord Eddard Stark vagyok, a Király Segítője. Mondd
el, ki vagy és mit tudsz ezekről a fosztogatókról!
- Egy ivóm van... volt... egy ivóm volt Sherrerben, uram, a kőhíd mellett. A legjobb sört mértem
a Nyaktól délre, bocsáss meg, uram, mindenki ezt mondta. Most ez is odalett, mint minden más.
Jöttek, ittak, amennyit bírtak, a többit meg kiöntötték, aztán meggyújtották a tetőt és a véremet is
vették volna, ha elkapnak, uram.
- Ránk gyújtották a házat - szólalt meg mellette egy paraszt. - A sötétben jöttek, délről, felgyúj-
tották a földeket és a házakat is, és akik megpróbálták megállítani őket, azokat megölték. Nem vol-
tak ám fosztogatók, uram. Nem akarták elvinni az állatainkat, ezek nem. Lemészárolták a tehene-
met, ahol rátaláltak és otthagyták a legyeknek meg a varjaknak.
- Eltaposták a tanonclegényemet - tette hozzá egy zömök férfi, aki egy kovács izomzatával ren-
delkezett, a fején pedig véres kötés volt. A legjobb ruháját vette fel az udvari kihallgatásra, de a
nadrágja foltos volt, poros köpenyét pedig alaposan megviselte az utazás. - Ide-oda kergették a me-
zőn a lovaikkal és közben felé böködtek a lándzsáikkal, mintha valami vad lett volna és röhögtek.
A fiú meg botladozott és kiáltozott, míg végül a nagydarab egyszerűen átdöfte.
A térdelő lány kinyújtotta a nyakát és felemelte a tekintetét a magasan felette trónoló Nedre.
- Megölték az édesanyámat is, felség. És... és... - a hangja elakadt, mintha elfelejtette volna, mit
akart mondani. Zokogni kezdett.
Ser Raymun Darry folytatta a történetet.
- Vendvárban az emberek az erődben kerestek menedéket, de a falak csak gerendából voltak. A
támadók szalmát hordtak a fa mellé és elevenen megégettek mindenkit. Amikor a vendváriak kinyi-
tották a kaput, hogy kimeneküljenek a tűzből, lenyilazták őket, még a szoptatós anyákat is.
- Óh, milyen borzalmas! - suttogta Varys. - Mire képesek az emberek!
- Velünk is ugyanezt tették volna, de a sherreri erőd kőből van - mondta Joss. - Néhányan ki
akartak füstölni bennünket, de a nagydarab azt mondta, érettebb gyümölcs van feljebb a folyón és a
Komédiás Gázló felé vették az irányt.
Ned hideg fémet érzett a tenyere alatt, ahogy előrehajolt. Az ujjai között pengék ágaskodtak, ki-
csavart kardok hegyei, amelyek legyezőszerűen meredtek elő a trón karjaiból, akár a karmok. Né-
melyik még három évszázaddal a trón elkészülte után is elég éles volt hozzá, hogy elvágja a kezét.
A Vastrón számtalan csapdát rejtett óvatlanabb használói számára. A dalok szerint ezer pengéből
készítették. Izzásig hevítették őket Balerion, a Fekete Iszonyat tüzének kemencéjében. Az összeka-
lapálás ötvenkilenc napig tartott. A végeredmény ez a pengeélű, szegecses és fémszalagos, púpos
hátú, fekete szörny lett, egy szék, amely képes végezni az emberrel, ahogy ez egy alkalommal elő
is fordult, ha a krónikáknak hinni lehet.
Eddard Stark sohasem volt képes megérteni, mit keres a trónon ülve, de mégis ott volt, s ezek az
emberek igazságért fordultak hozzá.
- Milyen bizonyítékotok van rá, hogy Lannisterek voltak? - kérdezte és megpróbálta fékezni a
dühét. - Vörös köpönyeget viseltek vagy oroszlános lobogót vittek maguk előtt?
- Még a Lannisterek sem olyan bolondok! - csattant fel Ser Marq Piper. Apró termetű, kakasko-
dó ifjú volt, túl fiatal és túl forróvérű Ned ízlésének, Catelyn fivérével, Edmure Tullyval azonban
szoros barátságban állt.
- Mindegyikük lovon ült és páncélt viselt, uram - felelte Ser Karyl nyugodtan. - Acélhegyű lán-
dzsákkal és kardokkal voltak felfegyverezve, a mészárláshoz pedig csatabárdokat hoztak. - Az
egyik rongyos túlélő felé intett. - Te! Igen, te. Senki sem fog bántani. Mondd el a Segítőnek is, amit
nekem elmondtál!
Az öregember buzgón hajlongott.
- A lovaikkal kapcsolatban annyit - kezdte -, hogy csataméneken ültek. Sok-sok éven át dolgoz-
tam Ser Willum istállóiban, így hát tudom a különbséget. Ezek közül egyik sem húzott soha ekét,
az istenek tanúskodjanak a szavam mellett!

278