Page 284 - Trónok Harca - Tűz és Jég Dala I.

SANSA
- Kedvesem! - szólalt meg az apja lágyan. - Figyelj rám! Ha elég idős leszel, hozzáadlak egy fő-
úrhoz, aki méltó hozzád, valakihez, aki bátor, nemes és erős. Ez az eljegyzés Joffrey-val szörnyű
hiba volt. Az a fiú nem Aemon herceg, hidd el nekem!
- De igen! - bizonygatta Sansa. - Nem akarok senkit, aki bátor és nemes, őt akarom! Örökké
boldogok leszünk, akár a dalokban, majd meglátod. Aranyhajú fiúval ajándékozom majd meg, aki
egy napon a birodalom királya lesz, a legnagyobb király, aki valaha élt, bátor, mint a farkas és
büszke, mint az oroszlán!
Arya grimaszt vágott.
- Kivéve, ha Joffrey lesz az apja - mondta. - Ő hazug, gyáva és különben is szarvas, nem pedig
oroszlán.
Sansa érezte, hogy könnyek szöknek a szemébe.
- Nem igaz! Egy cseppet sem hasonlít arra a vén, részeges királyra! - kiáltott a húgára, teljesen
megfeledkezve magáról bánatában.
Apa furcsán nézett rá.
- Az istenekre! - szitkozódott halkan. - Egy gyerek szájából... - Septa Mordane-ért kiáltott. A lá-
nyokhoz így szólt:
- Keresek egy gyors kereskedőhajót, hogy hazavigyen benneteket. Manapság a tenger biztonsá-
gosabb, mint a királyi út. Amint találok egy megfelelő gályát, útnak indultok Septa Mordane-nel és
egy csapat katonával... és igen, Syrio Forellel, ha hajlandó a szolgálatomba lépni. De senkinek egy
szót sem erről! Jobb, ha nem tudnak a terveinkről. Holnap megint beszélünk.
Sansa sírt, miközben Septa Mordane levezette őket a lépcsőn. Mindent elvesznek tőle, a torná-
kat, az udvart, a hercegét, mindent, visszaküldik Deres sivár, szürke falai mögé és örökre bezárják.
Az élete véget ér, mielőtt elkezdődött volna.
- Hagyd abba a sírást, gyermekem! - szólt rá Septa Mordane szigorúan. - Biztos vagyok benne,
hogy nemes atyátok tudja, mi a jó nektek.
- Nem lesz olyan rossz, Sansa - biztatta Arya. - Egy gályán fogunk hajózni. Nagy kaland lesz,
aztán pedig megint Brannel és Robbal lehetünk, meg Öreg Nannal, Hodorral meg a többiekkel. -
Megérintette a karját.
- Hodor! - kiáltotta Sansa. - Hozzá kellene feleségül menned, pont olyan vagy, mint ő, buta és
szőrös és csúnya!
Kitépte magát a húga kezéből, berohant a hálótermébe és bereteszelte maga mögött az ajtót.

287