Page 285 - Trónok Harca - Tűz és Jég Dala I.
P. 285
EDDARD
- A fájdalom az istenek ajándéka, Lord Eddard - közölte Pycelle nagymester. - Azt jelenti, hogy a
csont összeforr és a hús gyógyítja saját magát. Legyél hálás érte!
Pycelle egy csatos flaskát tett az ágy melletti asztalra.
- Máktej, ha a fájdalom elviselhetetlenné válna.
- Már így is túl sokat alszom.
- Az alvás a legjobb gyógyító.
- Azt hittem, te vagy az.
Pycelle halványan elmosolyodott.
- Örülök, hogy ilyen jó a humorod, uram - közelebb hajolt és lehalkította a hangját. - Egy holló
érkezett ma reggel egy levéllel a királyné számára nemes apjától. Úgy gondoltam, jobb, ha tudsz ró-
la.
- Sötét szárnyak, sötét szavak - jegyezte meg Ned komoran. - Mi áll benne?
- Lord Tywin nagyon haragos az emberek miatt, akiket Ser Gregor Clegane után küldtél -
figyelmeztette a mester. - Tartottam tőle, hogy így lesz. Ha emlékszel rá, a tanácsban is megemlítet-
tem.
- Hadd legyen haragos - felelte Ned. Minden alkalommal, amikor a lába lüktetni kezdett a fájda-
lomtól, eszébe jutott Jaime Lannister mosolya és a halott Jory a karjai közt. - Hadd írjon annyi leve-
let a királynénak, amennyit csak akar. Lord Beric a király zászlaja alatt lovagol. Ha Lord Tywin
megpróbál beavatkozni a királyi igazságszolgáltatásba, Roberttel találja szemben magát. Az egyetlen
dolog, amit őfelsége még a vadászatnál is jobban szeret, az a háborúzás a neki ellenszegülő urak el-
len.
Pycelle csilingelő láncokkal visszahúzódott.
- Ahogy óhajtod. Holnap megint meglátogatlak.
Az öregember sietve összeszedte a holmiját és elment. Nednek nem sok kétsége volt afelől, hogy
egyenesen az uralkodói lakosztályba megy, hogy a királynénak is suttogjon egy kicsit. „Úgy gondol-
tam, jobb, ha tudsz róla", hát persze... mintha nem Cersei utasította volna, hogy szivárogtassa ki az
apja fenyegetéseit. Remélte, hogy a válaszától összekoccannak azok a tökéletes fogai. Ned közel
sem volt annyira biztos Robertben, mint azt színlelte, de ezt Cerseinek nem kellett tudnia.
Miután Pycelle elment, Ned egy kupa mézes borért küldött. Az is elhomályosítja az elmét, de
mégsem olyan nagyon. Képesnek kell maradnia a gondolkodásra. Ezerszer tette fel magának a kér-
dést, mit tett volna Jon Arryn, ha megéri, hogy a megtudott információk alapján cselekedjen. Az is
lehet azonban, hogy cselekedett és ezért kellett meghalnia.
Milyen különös, hogy néha egy gyermek ártatlan szemei képesek meglátni olyasmit, amihez a
felnőtt emberek vakok. Egy nap, amikor Sansa felnő, el fogja mondani neki, hogyan világította meg
előtte az egészet. Egy cseppet sem hasonlít arra a vén, részeges királyra, jelentett ki a lánya dühösen
és gyanútlanul, s a kijelentés hideg igazsága tőrkén hasított belé. Ez a kard végzett hát Jon Arrynnal,
döbbent rá, és Roberttel is végezni fog, lassabban, de biztosan. Az összetört láb idővel meggyógyul,
az árulás azonban megmérgezi és elrohasztja az ember lelkét.
Kisujj egy órával azután érkezett, hogy a nagymester távozott. Szilva színű kabátot viselt, mellén
fekete, hímzett poszáta, vállán pedig fekete-fehér csíkos palást.
- Nem maradhatok sokáig, uram - közölte. - Lady Tanda vár ebédre. Minden bizonnyal megsüttet
nekem egy zsíros borjút. Ha csak majdnem olyan zsíros, mint a lánya, félő, hogy szétrepedek és
meghalok. A te lábad hogy van?
- Gyulladt, hasogat és úgy viszket, hogy beleőrülök.
Kisujj felhúzta a szemöldökét.
- A jövőben próbáld meg elkerülni, hogy bármiféle ló ráessen! Legszívesebben sürgetnélek, hogy
meggyógyulj. A királyság igen nyugtalan. Varys baljós híreket kapott nyugatról. Szabadlovasok és
zsoldosok gyülekeznek Kaszter Hegyen és nem Lord Tywin társaságának kétes értékű élménye ked-
288

