Page 289 - Trónok Harca - Tűz és Jég Dala I.

TRÓNOK HARCA
- Nem tudom, kit sajnálok jobban, őt vagy téged.
Úgy tűnt, a királyné jót mulat ezen.
- Tartsd meg a sajnálatodat magadnak, Lord Stark! Én nem kérek belőle.
- Tudod, mit kell tennem.
- Kell? - Az asszony a jó lábára tette a kezét, éppen a térde felett. - Egy igazi férfi azt teszi, amit
akar és nem azt, amit kell neki. - Az ujjai gyengéden végigsimították a combját, a legszelídebb ígéret
mozdulatával. - A birodalomnak erős Segítőre van szüksége. Joff még évekig nem lesz nagykorú.
Senki sem akar újabb háborút, legkevésbé én. - A keze megérintette az arcát, a haját. - Ha a barátok-
ból ellenség válhat, az ellenségekből barátok lehetnek. A feleséged ezer mérföldnyire van innét, a
bátyám pedig elmenekült. Légy kedves hozzám, Ned! Esküszöm neked, nem fogod megbánni.
- Ugyanezt az ajánlatot tetted Jon Arrynnak is?
A nő pofonvágta.
- Ezt a becsület jeleként fogom viselni - mondta Ned szárazon.
- Becsület - köpte ki a szót Cersei. - Hogy mered a nemes lordot játszani itt nekem? Hát minek
nézel engem? Neked is van saját fattyad, láttam. Vajon ki lehetett az anyja? Valami dorne-i paraszt-
lány, akit megerőszakoltál, miközben a faluja égett? Egy szajha? Vagy a bánatos nővér, Ashara?
Úgy hallottam, a tengerbe vetette magát. Miért tette ezt? A fivér miatt, akit megöltél, vagy a gyer-
mek miatt, akit elloptál? Mondd meg nekem, te becsületes Lord Eddard, miben különbözöl
Roberttől, tőlem vagy Jaime-től?
- Először is - felelte Ned -, nem ölök gyerekeket. Jobban tennéd, ha meghallgatnál, úrnőm. Csak
egyszer fogom elmondani. Amikor a király visszatér a vadászatból, elébe tárom az igazságot. Addig-
ra el kell menned. Te és a gyerekeid, mind a hárman és nem Kaszter Hegyre. Ha a helyedben lennék,
a Szabad Városokba hajóznék vagy még messzebb, a Nyár Szigetekre vagy Ibben kikötőjébe.
Ameddig a szelek visznek.
- Száműzetés - mondta az asszony. - Keserű pohár.
- Még mindig édesebb, mint amivel az apád szolgált Rhaegar gyermekeinek - folytatta Ned -, és
enyhébb, mint amit megérdemelnél. Az apád és a fivéred is jobban tennék, ha veled tartanának. Lord
Tywin aranyán kényelmet vásárolhattok magatoknak, fegyvereseket fogadhattok, hogy vigyázzanak
a biztonságotokra. Szükségetek lesz rájuk. Biztosíthatlak, nem számít, hová menekültök, Robert ha-
ragja követni fog benneteket a föld alá is, ha kell.
A királyné felállt.
- És az én haragom, Lord Stark? - kérdezte halkan. A szemei az arcát fürkészték. - Magadnak kel-
lett volna elvenned a birodalmat. Ott volt a kezed ügyében. Jaime elmondta nekem, hogy találtad őt
a Vastrónon, amikor Királyvár elesett, és hogyan kényszerítetted le onnét. Az volt a te pillanatod.
Nem kellett volna mást tenned, csak felmenned azokon a lépcsőkön és leülnöd. Micsoda szomorú
hiba.
- Több hibát követtem el, mint amennyit el tudsz képzelni - jegyezte meg Ned -, de ez nem tarto-
zik közéjük.
- Óh, dehogynem, uram! - felelte Cersei. - Ha a hatalmasok játszmáját játszod, győzöl vagy meg-
halsz. Nincs középút.
A fejébe húzta a csuklyáját, hogy eltakarja dagadt arcát és otthagyta a férfit a sötétben a tölgyfa
tövében, az istenerdő csendjében a kékesfekete égbolt alatt. A csillagok kezdtek előbújni.

292