Page 355 - Trónok Harca - Tűz és Jég Dala I.

TRÓNOK HARCA
legjobb, amit remélhetünk, tulajdonképpen az egyetlen reményünk, hogy legyőzöd az ellenséget a
harcmezőn. Ha esetleg sikerülne túszul ejtened Lord Tywint vagy a Királyölőt, nos, akkor a csere
teljesen elképzelhető lenne, de nem ez a lényege a dolognak. Ameddig elegendő erőd van ahhoz,
hogy féljenek tőled, Ned és a húgod biztonságban lesznek. Cerseinek van annyi esze, hogy tudja:
szüksége lehet rájuk a békekötésnél, ha a hadiszerencse elpártol tőle.
- De mi történik, ha a hadiszerencse nem pártol el tőle? - kérdezte Robb. - Mi van, ha tőlünk
pártol el?
Catelyn megfogta a kezét.
- Robb, nem próbálom megszépíteni az igazságot. Ha veszítesz, egyikünk számára sem marad
remény. Azt mondják, Kaszter Hegy szívében nincsen más, csak szikla. Emlékezz csak, mi történt
Rhaegar gyermekeivel!
Ekkor meglátta a félelmet az ifjú szemekben, de erőt is látott.
- Akkor nem fogok veszíteni! - fogadta meg.
- Mondd el, mit tudsz a folyóvidéki csatározásokról! - kérte az asszony. Meg akart győződni ró-
la, tényleg felkészült-e.
- Nem egészen két hete csatát vívtak az Aranyfog alatti hegyekben - felelte Robb. - Edmure bá-
csi Lord Vance-et és Lord Pipert küldte, hogy tartsák a hágót, de a Királyölő lerohanta és megfu-
tamította őket. Lord Vance-et megölték. Az utolsó hírünk az volt, hogy Lord Piper visszavonul,
hogy csatlakozzon a bátyádhoz és a többi zászlóhordozójához Zúgónál, Jaime Lannisterrel a sarká-
ban. Nem ez azonban a legrosszabb. Mialatt a hágóban hadakoztak, Lord Tywin délről megkerülte
őket egy második Lannister sereggel. Azt mondják, ez még nagyobb, mint Jaime hada. Apa úgy
látszik tudott erről, mert kiküldött néhány embert a király saját lobogója alatt, hogy szálljanak
szembe velük. Valami déli uracskának adta a parancsnokságot, valami Lord Eriknek vagy Deriknek
vagy ilyesmi, de Ser Raymun Darry is vele lovagolt és a levél szerint más lovagok is ott voltak és
egy csapat Apa saját testőreiből. Csak hát csapda volt. Alig kelt át Lord Derik a Vörös Ágon, a
Lannisterek máris a nyakán voltak, a fenébe a király lobogójával, Gregor Clegane pedig hátulról
támadt rájuk, amikor megpróbáltak visszavonulni Komédiás Gázlónál. Ez a Lord Derik, meg né-
hány másik, lehet, hogy megszökött, nem biztos, de Ser Raymun elesett és vele együtt a deresiek
nagy része. Azt rebesgetik, hogy Lord Tywin lezárta a királyi utat, most Harrenhal felé menetel és
gyújtogat, amerre jár.
Gyászos és egyre gyászosabb, gondolta Catelyn. Rosszabb volt a helyzet, mint képzelte.
- Itt akarsz összecsapni vele? - kérdezte a fiát.
- Ha ilyen messzire merészkedik, de ezt senki sem hiszi - válaszolt Robb. - Üzentem Howland
Reednek, Apa régi barátjának Zavaros Révbe. Ha a Lannisterek átkelnek a Nyakon, minden lépé-
sért a vérükkel fizetnek a cölöplakóknak, de Galbart Glover szerint Lord Tywin túl okos ehhez,
Roose Bolton pedig egyetért vele. Azt mondják, a Három Folyó közelében fog maradni és egyen-
ként elfoglalja a folyó menti urak várait, míg végül Zúgó egyedül marad. Délre kell vonulnunk,
hogy találkozzunk vele.
Catelynt a puszta ötlettől is csontig átjárta a hideg. Ugyan mi esélye lehetne egy tizenöt éves fi-
únak olyan kipróbált hadvezérek ellen, mint Jaime és Tywin Lannister?
- Vajon ez jó ötlet lenne? Itt erősek az állásaid. Azt mesélik, Észak Királyai hajdanán megvetet-
ték a lábukat a Cailin-ároknál és a sajátjuknál tízszerte nagyobb seregeket vertek vissza.
- Igen, de az élelmünk és egyéb készleteink kimerülőben vannak, ezen a vidéken pedig nem
könnyű megélni. Lord Manderlyre vártunk, de most, hogy a fiai csatlakoztak hozzánk, indulnunk
kell.
Ráébredt, hogy a zászlósurakat hallja a fia hangján beszélni. Az évek során sokukat látta vendé-
gül Deresben és ők is szívesen fogadták Neddel együtt kandallóik és asztalaik mellett. Mindegyik-
ről tudta, miféle ember. Eltűnődött, vajon Robb is ismeri-e őket eléggé?
Mégis, volt értelme annak, amit mondtak. Ez a haderő, amit a fia összeszedett, nem olyan zsol-
dossereg volt, mint amit a Szabad Városok tartanak fegyverben, sem pedig pénzzel kifizetett őrök
csapata. Legtöbbjük közember volt: parasztok, mezei munkások, halászok, juhászok, fogadósok,

358