Page 358 - Trónok Harca - Tűz és Jég Dala I.
P. 358
TYRION
Chella, a Feketefülű Cheyk lánya ment előre felderíteni és ő hozott hírt a keresztútnál álló had-
seregről.
- A tüzeik alapján húszezren lehetnek - mondta. - A lobogóik vörösek és arany oroszlán díszíti
őket.
- Az apád? - kérdezte Bronn.
- Vagy a bátyám, Jaime - felelte Tyrion. - Rövidesen megtudjuk.
Végignézett rablókból álló rongyos seregén: közel háromszáz Kővarjú, Holdtestvér, Feketefülű
és Megégetett, s ez még csak a magja volt a haderőnek, amit összegyűjteni remélt. Gunthor, Gurn
fia éppen most mozgósítja a többi klánt is. Eltűnődött, vajon nemes atyja mit gondol majd róluk ál-
latbőreikben, lopott fegyvereikkel. Az igazat megvallva, maga sem igen tudta, mit gondoljon róluk.
Valójában a parancsnokuk vagy a foglyuk? Általában úgy érezte, egy kicsit mindkettő.
- Az lenne a legjobb, ha egyedül lovagolnék le - javasolta.
- A legjobb Tyrionnak, Tywin fiának - közölte Ulf, aki a Holdtestvérek nevében beszélt.
Shagga haragosan meredt rá, és ez elég félelmetes látvány volt.
- Shagga, Dolf fia ezt nem szereti. Shagga a gyerekemberrel megy, és ha a gyerekember hazu-
dik, Shagga lecsapja a férfiasságát...
- ...és megeteti a kecskékkel, igen - sóhajtotta Tyrion fáradtan. - Shagga, becsületszavamat
adom, mint Lannister, hogy visszatérek.
- Miért bízzunk a szavadban? - Chella apró, kemény asszony volt, lapos mint egy fiú és egyálta-
lán nem ostoba. - A síksági urak már máskor is hazudtak a klánoknak.
- Megsebzel, Chella - mondta Tyrion. - Azt hittem, jó barátok lettünk. De ahogy akarod. Te
jössz velem, Shagga és Conn a Kővarjak közül, Ulf a Holdtestvérek, Timett, Timett fia pedig a
Megégetettek képviseletében. A klántagok gyanakvó pillantást vetettek egymásra, amikor megne-
vezte őket. - A többiek itt várnak, míg értük nem küldök. Próbáljátok nem megölni és megcsonkí-
tani egymást a távollétemben!
Megsarkantyúzta a lovát és elügetett. A többieknek nem maradt más választásuk: követniük kel-
lett, vagy lemaradnak. Neki bármelyik megoldás megfelelt, csak ne üljenek le egy napra és egy éj-
szakára megbeszélni. Ez volt a baj a klánokkal. Az volt a képtelen meggyőződésük, hogy a tanács-
ban minden egyes ember szavát meg kell hallgatni, így hát mindenről a végtelenségig vitatkoztak.
Még az asszonyaiknak is beleszólást engedtek. Nem csoda, hogy több száz éve nem fenyegették
már a Völgyet, eltekintve egy-két rajtaütéstől. Tyrion elhatározta, hogy változtat ezen.
Bronn vele ment. Rövid zúgolódás után az öt klántag is a nyomukba szegődött apró termetű lo-
vaikon. Ezek a girhes jószágok úgy néztek ki, mint egy póni és úgy kapaszkodtak fel a sziklás
hegyoldalakon, mint a kecskék.
A Kővarjak együtt lovagoltak, Chella és Ulf is egymás közelében maradtak, mivel a Holdtestvé-
reket és a Feketefülűeket szoros kötelék fűzte össze. Timett, Timett fia egyedül ügetett. A Hold-
hegység minden klánja félt a Megégetettektől, akik bátorságuk bizonyítékaként tűzzel sanyargatták
a testüket és - a többiek szerint legalábbis - csecsemőket sütöttek meg a lakomáikon. A többi Meg-
égetett viszont Timettől félt, aki egy tűzforró késpengével kiszúrta a saját bal szemét, amikor nagy-
korúvá serdült. Tyrion megtudta, hogy sokkal elterjedtebb, hogy egy fiú leégesse az egyik mell-
bimbóját, egy ujját vagy, ha valóban bátor és valóban őrült, az egyik fülét. Timett Megégetett test-
véreit annyira lenyűgözte, hogy a fiú a szemét választotta, hogy gyorsan vörös kézzé nevezték ki,
amely valamiféle hadvezéri ranggal lehetett egyenértékű.
- Kíváncsi lennék, a királyuk mit égetett le - mondta Tyrion Bronnak, amikor meghallotta a me-
sét. A zsoldos vigyorogva az ágyékára mutatott... de Timett hallótávolságán belül még ő is tisztelet-
teljesen fékezte a nyelvét. Ha valaki elég őrült ahhoz, hogy kiszúrja a saját szemét, az nem valószí-
nű, hogy könyörületet tanúsít az ellenségeivel szemben.
Távoli őrszemek kukucskáltak le rájuk a kötőanyag nélkül épített tornyok tetejéről, ahogy a tár-
361

