Page 361 - Trónok Harca - Tűz és Jég Dala I.

TRÓNOK HARCA
- A bátyád dicsőséget dicsőségre halmoz - szólalt meg az apja. - Szétverte Lord Vance-et és
Lord Pipert az Aranyfognál és megütközött a Tullyk összevont erejével Zúgó falai alatt. A Három
Folyó urait megfutamította. Ser Edmure Tully fogságba esett számos lovagjával és zászlóvivőjével
együtt. Hollófa ura, Lord Tytos visszavitt néhány túlélőt Zúgóba, ahol Jaime ostrom alá vette őket.
A többiek saját erődjeikbe menekültek.
- Az apád és én egyenként vonulunk ellenük - tette hozzá Ser Kevan. - Most, hogy Lord Tytos
elmenekült, Hollóág rögtön elesett, Lady Whent pedig harc nélkül átadta Harrenhalt, mert nem ma-
radt embere, aki védhette volna. Ser Gregor kifüstölte a Pipereket és a Brackeneket...
- Nem is maradt ellenségetek?
- De. Van még dolgunk - felelte Ser Kevan. - A Mallisterek még mindig tartják Tengerszemet,
Walder Frey pedig az Ikreknél gyűjti a seregét.
- Nem ügy - vonta meg a vállát Tywin. - Frey csak akkor jelenik meg a harcmezőn, ha érzi a
győzelem szagát, most pedig csak a pusztulás szagát érzi. Jason Mallisternek pedig nincs elegendő
ereje hozzá, hogy egyedül harcoljon. Ha Jaime elfoglalja Zúgót, mind a ketten gyorsan térdet haj-
tanak majd. Ha a Starkok és az Arrynok nem vonulnak ellenünk, ezt a háborút gyakorlatilag meg-
nyertük.
- Én a helyedben nem aggódnék túlzottan az Arrynok miatt - jegyezte meg Tyrion. - A
Starkokkal más a helyzet. Lord Eddard...
- ...a túszunk - szakította félbe az apja. - Amíg a Vörös Torony börtönében rohad, nem fog sere-
geket vezetni.
- Nem - helyeselt Ser Kevan -, de a fia összehívta a lobogókat és a Cailin-árokban vert tanyát
egy erős sereggel.
- Egy kard sem erős, míg nincs megedzve -jelentette ki Lord Tywin. - A Stark-fiú csak egy gye-
rek. Nyilván nagyon szereti a harci kürtök hangját és a szélben lobogó zászlóit, de a végén csak
mészárlásra kerül a sor. Kétlem, hogy elég erős hozzá a gyomra.
A dolgok tényleg érdekesen alakultak, mialatt távol volt, elmélkedett Tyrion.
- Na és mit csinál a mi rettenthetetlen uralkodónk, míg mindez a „mészárlás" zajlik? - érdeklő-
dött. - Hogyan sikerült az én bájos és meggyőző nővéremnek rávenni Robertet, hogy beleegyezzen
öreg barátja, Ned bebörtönzésébe?
- Robert Baratheon halott - közölte az apja. - Az unokaöcséd uralkodik Királyvárban.
Tyriont ez valóban megdöbbentette.
- Úgy érted, a nővérem? - megint belekortyolt a sörbe. A birodalom merőben más hely lesz, ha
Cersei uralkodik a férje helyett.
- Ha esetleg szeretnéd hasznossá tenni magad, adok neked egy csapatot - folytatta az apja. -
Marq Piper és Karyl Vance szabadon kószál a hátunkban és fosztogatják a földjeinket a Vörös
Ágon túl.
Tyrion megcsóválta a fejét.
- Ejnye, az arcátlanok, védekezni merészelnek! Rendes körülmények között boldogan megto-
rolnám az ilyen faragatlanságot, de az igazat megvallva, sürgős dolgom van másutt.
- Valóban? - Lord Tywin nem látszott meghatottnak. - Itt van még Ned Stark néhány eltévedt
gondolata, akik azzal kellemetlenkednek, hogy fosztogató csapataimat zaklatják. Beric Dondarrion,
valami ifjú lordocska téves rögeszmékkel a vitézséget illetően. Vele van az a dagadt pap-paródia is,
amelyik szereti felgyújtani a kardját. Gondolod, hogy el tudsz bánni velük, miközben eliramodsz?
Anélkül, hogy nagyon elfuserálnád?
Tyrion megtörölte a száját a keze fejével és elmosolyodott.
- Apám, megmelengeti a szívemet a gondolat, hogy netán rám bízol... mondjuk, húsz embert?
Biztos vagy benne, hogy tudnál nélkülözni ilyen sokat? Nos, nem számít. Ha esetleg összefutnék
Thorossal és Lord Berickel, mindkettőt elfenekelem. - Lemászott a székről és a tálalóhoz kacsázott,
amelyen egy kerek, eres, fehér sajt hevert gyümölcsökkel körülvéve. - Először azonban van néhány
ígéret, amit be kell tartanom - mondta, miközben levágott egy szeletet. - Háromezer sisakra és
ugyanennyi páncélingre lesz szükségem, ezenkívül kardokra, lándzsákra, acélhegyekre, buzogá-

364