Page 373 - Trónok Harca - Tűz és Jég Dala I.

TRÓNOK HARCA
- Ki tudnálak... de megteszem-e? Nem. Kérdezősködni kezdenének, a válaszok pedig hozzám
vezetnék el őket.
Ned nem is várt mást.
- Nyers vagy.
- Egy eunuchnak nincsen becsülete, egy pók pedig nem élvezi a lelkiismeret luxusát, uram.
- Egy üzenetet legalább hajlandó vagy kijuttatni?
- Az az üzenettől függ. Boldogan adok neked papírt és tintát, ha szeretnéd. Amikor pedig megír-
tad, elveszem a levelet, elolvasom és vagy továbbítom, vagy nem, ahogy a saját érdekem kívánja.
- A saját érdeked. Ugyan miféle érdekek ezek, Lord Varys?
- Béke - felelte Varys habozás nélkül. - Ha volt egyetlen ember is Királyvárban, aki igazán el-
szántan próbálta életben tartani Robert Baratheont, az én voltam. - Mélyet sóhajtott. - Tizenöt éven
át védtem az ellenségeitől, de nem tudtam megvédeni a barátaitól. Milyen különös elmezavar kész-
tetett arra, hogy elmondd a királynénak, tudod az igazságot Joffrey származásával kapcsolatban?
- Az irgalmasság elmezavara - ismerte be Ned.
- Ah - mondta Varys. - Hát persze. Te becsületes és őszinte ember vagy, Lord Eddard. Erről
gyakran megfeledkezem. Olyan kevés hozzád hasonlóval találkoztam életem során - körülpillantott
a cellában. - Ha látom, hogy mit nyertél a becsületeddel és az őszinteségeddel, megértem hogy mi-
ért.
Ned Stark a nedves kőfalnak támasztotta a fejét és behunyta a szemét. A lába iszonyúan fájt.
- A király bora... kikérdezted Lancelt?
- Óh, hát persze. Cersei adta neki a tömlőt és azt mondta, ez Robert kedvenc bora - az eunuch
vállat vont. - A vadász élete csupa veszély. Ha a vadkan nem végez Roberttel, akkor valószínűleg
leesik a lováról, megmarja egy erdei vipera, eltalálja egy eltévedt nyílvessző... az erdő az istenek
vágóhídja. Nem a bor ölte meg a királyt. A te irgalmasságod volt az.
Ned éppen ettől tartott.
- Az istenek bocsássák meg nekem.
- Ha vannak istenek - mondta Varys -, gondolom, megteszik. A királyné amúgy sem várt volna
sokáig. Robert kezdett irányíthatatlanná válni és neki meg kellett szabadulnia tőle, hogy nyugodtan
elbánhasson a fivéreivel. Stannis és Renly szép egy páros. A páncélkesztyű és a selyem kézelő. -
Keze fejével megtörölte a száját. - Ostoba voltál, uram. Kisujjra kellett volna hallgatnod, amikor ar-
ra bíztatott, hogy támogasd Joffrey öröklését.
- Honnét... honnét tudsz erről?
Varys elmosolyodott.
- Rád csak annyi tartozik, hogy tudom. Azt is tudom, hogy a királyné holnap meglátogat.
Ned lassan felemelte a tekintetét.
- Miért?
- Cersei fél tőled, uram... de vannak más ellenségei, akiktől még jobban tart. Szeretett Jaime fi-
vére ebben a pillanatban is a folyó menti urakkal csatázik. Lysa Arryn a Sasfészekben ül, kővel és
acéllal körülvéve és a szeretet szikráját sem érzi a királyné iránt. Dome-ban a Martelleknek még
mindig Elia hercegnő és a gyermekei meggyilkolása jár a fejében. A fiad pedig lefelé masírozik a
Nyakon egy északi sereggel a háta mögött.
- Robb még csak kisfiú! - kiáltotta Ned döbbenten.
- Kisfiú hadsereggel - folytatta Varys. - De mégiscsak kisfiú, ahogy mondod. Cersei álmát
azonban a király fivérei zavarják igazán... különösen Lord Stannis. Az ő trónigénye jogos, közis-
merten bátor hadvezér és a végletekig könyörtelen. Nincs a földön félelmetesebb, mint egy valóban
igaz férfi. Senki sem tudja, mit csinált eddig Stannis Sárkánykövön, de le merem fogadni, hogy
több kardot gyűjtött össze, mint kagylót. Íme hát Cersei rémálma: mialatt az apja és a bátyja a
Starkok és a Tullyk elleni hadakozásra fecsérli az erejét, Lord Stannis partra száll, királlyá nyilvá-
nítja magát és lenyesi fiacskája göndör, szőke fejét... majd az övét is, de azt hiszem, a fiú miatt job-
ban aggódik.
- Stannis Baratheon Robert igazi örököse - mondta Ned. - A trón jog szerint az övé. Én örömmel

376