Page 403 - Trónok Harca - Tűz és Jég Dala I.

TRÓNOK HARCA
zőben. Alatta Ser Gregor ült a leghatalmasabb lovon, amit Tyrion valaha látott. Bronn egy pillan-
tást vetett rá és felmordult.
- Mindig egy nagy embert kövess a csatában!
Tyrion keményen rámeredt.
- Ugyan miért?
- Mert remek célpontot nyújtanak. Az ott az ellenség összes íjászának a figyelmét magára fogja
vonni.
Tyrion elnevette magát, új megvilágításban kezdte látni a Hegyet.
- Bevallom, ebből a szemszögből még nem vizsgáltam meg a dolgot.
Clegane-t nem vette körül semmiféle pompa vagy csillogás. A páncélja tompa, szürke acél volt,
amelyet megviselt a sok használat és sem címer, sem díszítés nem látszott rajta. A kardjával, egy
hatalmas, kétkezes pallossal mutogatta az embereknek a pozícióikat, úgy lengetve azt egyik kezé-
ben, ahogy más ember egy tőrrel tenné.
- Ha valaki futni próbál, magam vágom le! - mennydörögte éppen, amikor meglátta Tyriont. -
Ördögfióka! Menj balra! Tartsd a folyót, ha tudod!
A balszárny balszárnya. Ha át akarják karolni őket, a Starkoknak olyan lovakra lesz szükségük,
amelyek képesek a vízen futni. Tyrion megindult a folyópart felé az embereivel.
- Nézzétek! - kiáltotta és előremutatott a fejszéjével. - A folyó.
A víz felszínét még mindig sápadt ködtakaró borította, s alatta kavargott a sötétzöld áramlat.
Sekély és iszapos volt vízinövényekkel borítva. - Az a folyó a miénk. Történjék bármi, maradjatok
a víz közelében! Soha ne tévesszétek szem elől! Ne engedjétek az ellenséget magunk és a folyó kö-
zé! Ha bemocskolják a vizünket, csapjátok le a pöcsüket és etessétek meg a halakkal!
Shagga mindkét kezében fejszét tartott. Most összecsapta őket a feje fölött.
- Félember! - kiáltotta. Más Kővarjak is felvették a kiáltást, majd a Feketefülűek és a Holdtest-
vérek is. A Megégetettek nem kiabáltak, de ők is összeütötték kardjaikat és lándzsáikat. - Félem-
ber! Félember! Félember!
Tyrion körbefordult a lovával, hogy megvizsgálja a terepet. A talaj lejtős és egyenetlen volt itt,
puha és sáros a folyó közelében, enyhén emelkedett a királyi út felé, azon túl pedig, kelet felé, szik-
lás volt és töredezett. A domboldalakban nőtt néhány fa, de a terület legnagyobb részét letarolták és
bevetették. Szíve a dobok ütemét verte a mellkasában és a cserzett bőr, meg az acél rétegei alatt a
homlokán hideg veríték csorgott. Ser Gregort figyelte. A Hegy fel-alá lovagolt a vonal előtt, ordí-
tozott és hevesen gesztikulált. Ez a szárny is csak lovasságból állt, ám míg a jobb oldal lovagok és
nehézlándzsások acélökle volt, az első éket a nyugat söpredéke alkotta: lovas íjászok bőrzekében,
fegyelmezetlen szabadlovasok és zsoldosok nyüzsgő tömege, kaszákkal és apjuk rozsdás kardjával
felfegyverzett mezei munkások igavonó lovakon, félig kiképzett fiúk Lannisportból... és Tyrion a
hegyi klánok harcosaival.
- Varjúeledel - morogta mellette Bronn, hangot adva Tyrion gondolatának. Csak bólintani tudott
rá. Nemes atyjának talán elment az esze? Nincsenek lándzsások, túl kevés az íjász, alig egy marok-
nyi lovag, rosszul felszerelt és páncél nélküli emberek, akiknek egy eszetlen vadállat parancsol, aki
a haragja után megy... hogyan képzelhette az apja, hogy a hadsereg e paródiája majd megvédi a
balszárnyát?
Nem maradt ideje ezen töprengeni. A dobok már olyan közel voltak, hogy az ütem bekúszott a
bőre alá és rángatózni kezdett tőle a karja. Bronn előhúzta a kardját és az ellenség egyszerre csak
ott volt előttük, elözönlötték a dombtetőket és kimért, ütemes léptekkel nyomultak előre a pajzsok
és lándzsák fala mögött.
Az ördög vigye el, ezt nézd meg, gondolta Tyrion, bár tudta, hogy az apjának több embere van a
mezőn. A kapitányok páncélozott csatalovakon ülve vezették őket, mellettük zászlóvivők lovagol-
tak a lobogóikkal. Megpillantotta a szarvaserdeiek jávorszarvasbikáját, a Karstarkok felkelő napját,
Lord Cerwyn csatabárdját, a Gloverek páncélos öklét... és Frey kék ikertornyait a szürke mezőben.
Ennyit apja bizonyosságáról, hogy Lord Walder nem mozdul majd. A Stark ház fehér lobogója
mindenfelé látszott, a szürke rémfarkasok mintha rohantak és ugráltak volna, ahogy a zászlók lo-

406