Page 431 - Trónok Harca - Tűz és Jég Dala I.

TRÓNOK HARCA
eltemetve. Nem lenne szerencsés, ha elveszítenék a fényt. Nyár nem volt hajlandó elmozdulni a
lépcsőtől, még akkor sem, amikor Osha Brannel a karjában megindult a fáklya után.
- Emlékszel a történelemleckékre, Bran? - kérdezte a mester, ahogy vonultak. - Meséld el
Oshának, kik voltak és mit tettek, ha tudod!
A fiú ránézett az arcokra, és a történetek előtörtek az emlékezetéből. A mester elmondta, Öreg
Nan pedig élettel töltötte meg őket.
- Ő Jon Stark. Amikor a tengeri rablók partra szálltak keleten, ő kiverte őket és megépítette Fe-
hér Öböl kastélyát. Az ő fia volt Rickard Stark, nem az apám apja, hanem egy másik Rickard. El-
foglalta a Nyakat a Mocsár Királyától és feleségül vette a lányát. Az a nagyon sovány, hosszú hajú,
hegyes szakállú ott Theon Stark. „Éhes Farkasnak" nevezték, mert örökké háborúzott. Az ott
Brandon, a magas, álmodozó arcú, Brandon, a Hajós, mert nagyon szerette a tengert. Az ő sírja
üres. Megpróbált nyugat felé áthajózni a Napnyugati tengeren, és soha többé nem látták. A fia is
Brandon volt, az Égető, mert bánatában felgyújtatta apja összes hajóját. Ott van Rodrik Stark, aki
birkózásban elnyerte a Medve-szigetet és a Mormontoknak adta. Ő pedig Torrhen Stark, a Térdeplő
Király. Ő volt Észak utolsó Királya és Deres első Ura, miután letette a fegyvert Hódító Aegon előtt.
Óh, íme Cregan Stark. Egyszer párbajozott Aemon herceggel és a Sárkánylovag azt mondta utána,
hogy sohasem találkozott jobb kardforgatóval. - Már majdnem a végénél jártak és Branen lassan
úrrá lett a szomorúság. - Itt van a nagyapám, Lord Rickard, akit az őrült király, Aerys fejeztetett le.
A mellette lévő két sírban a lánya, Lyanna és a fia, Brandon fekszik. Nem én, egy másik Brandon,
az apám bátyja. Nekik nem kellene, hogy legyen szobruk, az csak a lordoknak és a királyoknak jár,
de az apám annyira szerette őket, hogy nekik is készíttetett.
- A leány szép - mondta Osha.
- Roberttel eljegyezték egymást, de Rhaegar herceg elhurcolta és megerőszakolta - magyarázta
Brandon. - Robert háborút indított, hogy visszaszerezze őt. Megölte Rhaegart a Három Folyónál a
pörölyével, de Lyanna meghalt, és így soha nem kaphatta vissza.
- Szomorú történet - mondta Osha -, de azok az üres lyukak még szomorúbbak.
- Lord Eddard sírja, ha eljön az ő ideje - szólalt meg Luwin mester. - Itt láttad az apádat álmod-
ban, Bran?
- Igen - megborzongott az emléktől. Nyugtalanul körülnézett a csarnokban. Az összes szőr ég-
nek állt a hátán. Valami zajt hallott? Volt ott valaki?
Luwin mester a fáklyával a kezében közelebb lépett a nyitott sírhoz.
- Ahogy látod, nincs itt. Sok évig még nem is lesz. Az álmok csak álmok, gyermekem. - Bedug-
ta a karját a sír sötétjébe, mint valami hatalmas szörnyeteg szájába. - Látod? Teljesen ü...
A sötétség vicsorogva rávetette magát.
Bran zöld lángként izzó szemeket látott, fogak villanását és olyan fekete bundát, mint az őket
körülvevő verem. Luwin mester felkiáltott és felemelte a kezeit. A fáklya kirepült a markából, le-
pattant Brandon Stark kőarcáról és a szobor lábához zuhant. A lángok a kőalak csizmáit nyaldos-
ták. A részegen remegő fáklyafényben látták, amint Luwin a rémfarkassal küzd, egyik kezével a
pofáját csapkodja, míg a másik körül összezárultak az állat fogai.
- Nyár! - kiáltotta Bran.
És Nyár jött, előugrott a mögöttük tátongó homályból, mint egy szökellő árny. Borzaskutyába
csapódott és hátravetette. A két rémfarkas ide-oda gurult szürke és fekete összevisszaságban, csíp-
ték és harapták egymást, miközben Luwin mester remegve feltérdelt. A karja tépett és véres volt.
Osha Lord Rickard kőfarkasának támasztotta Brant és odasietett, hogy segítsen a mesternek. A fák-
lya pislákoló fényében húsz láb magas árnyékfarkasok harcoltak egymással a falakon és a mennye-
zeten.
- Borzas! - hallatszott egy vékony hang. Amikor Bran felpillantott, kisöccse állt Apa sírjának
szájában. Borzaskutya még utoljára belekapott Nyár pofájába, majd nekirugaszkodott és Rickon
mellett termett.
- Hagyd békén az apámat! - figyelmeztette Rickon Luwint. - Hagyd békén!
- Rickon! - szólította meg szelíden Bran. - Apa nincs itt.

434