Page 52 - Trónok Harca - Tűz és Jég Dala I.
P. 52
BRAN
munkával jár.
Bran lógott, hallgatózott és egyszerre csak félt továbbmenni. Megpillanthatják a lábát, ha meg-
próbál áthimbálózni.
- Nem látod, milyen veszélybe sodor ez bennünket? - kérdezte a nő. - Robert úgy szereti azt az
embert, mint a fivérét.
- Robert alig bírja elviselni a fivéreit. Nem mintha csodálkoznék ezen. Stannis egyedül is elég
hozzá, hogy valakinek emésztési problémákat okozzon.
- Ne add a bolondot! Stannis és Renly egy dolog, Eddard Stark viszont teljesen más. Robert
ugyanis hallgatni fog Starkra. Legyen átkozott mind a kettő! Ragaszkodnom kellett volna hozzá,
hogy téged nevezzen ki, de biztos voltam benne, hogy Stark vissza fogja utasítani.
- Szerencsésnek kellene tartanunk magunkat - mondta a férfi. - A király akár az egyik öccsét is
kinevezhette volna, vagy, isten őrizz, még Kisujjt is. Legyenek inkább becsületes ellenfeleim,
mintsem becsvágyóak, és nyugodtabban fogok aludni éjszakánként.
Apáról beszélnek, eszmélt rá Bran. Többet akart hallani. Még néhány láb... de meg fogják látni,
ha az ablak előtt himbálózik.
- Jól szemmel kell tartanunk - szólalt meg a nő.
- Én inkább téged tartanálak szemmel - válaszolta a férfi. A hangja unottnak tűnt. - Gyere vissza
ide!
- Lord Eddardot sohasem érdekelte, mi történik a Nyaktól délre - folytatta a nő. - Soha. Én
mondom neked, fel akar lépni ellenünk. Ugyan mi másért hagyná el hatalma székhelyét?
- Száz oka lehet rá. Kötelesség. Becsület. Sóvárog utána, hogy nagy betűkkel írhassa be a nevét
a történelem könyvébe, vagy hogy megszabadulhasson a feleségétől, vagy mindkettő. Az is elkép-
zelhető, hogy mindössze arról van szó, hogy életében egyszer szeretne megmelegedni.
- A felesége Lady Arryn nővére. Kész csoda, hogy Lysa nem volt itt, hogy a vádjaival fogadjon
bennünket.
Bran lenézett. Az ablak alatt volt egy keskeny, mindössze néhány hüvelyk széles perem. Meg-
próbálta leereszteni magát arrafelé. Túl messze van. Sohasem fogja elérni.
- Túl sokat aggódsz. Lysa Arryn nem más, csak egy ijedt tehén.
- Az az ijedt tehén megosztotta Jon Arrynnal az ágyát.
- Ha bármit is tudott volna, Roberthez megy, mielőtt elmenekül Királyvárból.
- Amikor ő már beleegyezett, hogy Kaszter hegyen nevelje azt a nyápic kölykét? Nem hinném.
Tudta, hogy a fiú túsz lenne a hallgatásáért. Lehet, hogy a Sasfészek biztonságában most bátrabbá
válik.
- Anyák - a férfi szájából úgy hangzott ez a szó, mint egy átok. - Azt hiszem, a szüléstől valami
megváltozik az elmétekben. Mindannyian megőrültök. - Felnevetett. Nevetése keserű volt. - Hadd
váljon Lady Arryn olyan bátorrá, amilyenné csak akar! Bármit is tud, vagy bármit is hisz, hogy tud,
nincsenek bizonyítékai. - Egy pillanatra elhallgatott. - Vagy mégis?
- Gondolod, hogy a királynak bizonyítékokra lenne szüksége? - kérdezte a nő. - Hidd el, nem
szeret engem.
- És ez kinek a hibája, édes húgom?
Bran a peremet nézegette. Le tudna pottyanni rá. Ahhoz túl keskeny volt, hogy ráessen, de ha el
tudná kapni a szélét estében és felhúzná magát... Persze ezzel zajt csaphatna és az ablakhoz csalná
őket. Nem volt biztos benne, mit hall, de tudta, hogy nem az ő füleinek szánták.
- Éppen olyan vak vagy, mint Robert - mondta a nő.
- Ha úgy érted, ugyanazt látom, igen - felelte a férfi. - Egy férfit látok, aki inkább meghal, mint-
sem hogy elárulja a királyát.
- Egyet már elárult, vagy tán elfelejtetted? - vágta rá a nő. - Óh, nem tagadom, hogy hű
Roberthez, ez nyilvánvaló. De mi történik, ha Robert meghal és Joff kerül a trónra? És ez minél
előbb bekövetkezik, annál nagyobb biztonságban leszünk mindannyian. A férjem napról napra
nyugtalanabb. Ha Stark mellette van, attól csak még rosszabb lesz. Még mindig szerelmes a húgá-
ba, abba az ízetlen, halott kis tizenhat éves fruskába. Vajon mikor lök félre engem valami új
55

