Page 47 - Trónok Harca - Tűz és Jég Dala I.
P. 47

TRÓNOK HARCA
     gendő, de nem! A herceg anyja házát becsületben a királyéval egyenrangúvá teszi.
        - A nő is fontos! - tiltakozott Arya.
        Jon kuncogott.
        - Talán neked is ezt kellene tenned, húgocskám. Házasítsd össze Tullyt és Starkot a címereden!
        - Egy farkas, amint halat tart a szájában? - a lánynak nevetnie kellett. - Az ostobán nézne ki.
     Amellett, ha egy lány nem küzdhet, minek neki címer?
        Jon megvonta a vállát.
        - A lányoknak is jár a címer, de a kard nem. A fattyúknak jár a kard, de a címer nem. Nem én ta-
     láltam ki a szabályokat, kicsi húgom.
        Kiáltás hangzott az udvarról. Tommen herceg a porban hempergett. Megpróbált felállni, de ku-
     darcot vallott. A párnák miatt úgy nézett ki, mint a hátára fordított teknősbéka. Bran felemelt kard-
     dal állt felette, készen rá, hogy újra lesújtson, amint ellenfele visszanyeri az egyensúlyát. A férfiak
     nevetni kezdtek.
        - Elég! - vezényelt Ser Rodrik. Kezét nyújtotta a hercegnek és talpra rántotta. - Szép küzdelem
     volt. Lew, Donnis, segítsetek nekik levetni a páncélt! - körülnézett. - Joffrey herceg, Robb, készen
     álltok még egy menetre?
        Robb, egy korábbi összecsapástól izzadtan, lelkesen előrelépett.
        - Örömmel!
        Joffrey kilépett a napfényre Rodrik hívására. Haja úgy csillogott, mint a vert arany. Unottnak
     látszott.
        - Ez gyermekeknek való játék, Ser Rodrik.
        Theon Greyjoy váratlanul felröhögött.
        - Hiszen gyerekek vagytok! - mondta gúnyosan.
        - Lehet, hogy Robb gyerek - felelte Joffrey -, én azonban herceg vagyok. És kezd elegem lenni
     abból, hogy Starkokat csépeljek egy játékkarddal.
        - Több csépelést kaptál, mint amennyit adtál, Joff - jegyezte meg Robb. - Talán félsz?
        Joffrey herceg ránézett.
        - Óh, rettegek! - válaszolta. - Annyival idősebb vagy nálam! - A Lannisterek közül néhányan
     nevettek.
        Jon összeráncolt homlokkal pillantott le az udvarra.
        - Joffrey tényleg egy kis szaros - mondta Aryának.
        Ser Rodrik elgondolkodva simított fehér pofaszakállába.
        - Mit javasolsz? - kérdezte a herceget.
        - Valódi pengét.
        - Rendben van! - vágta rá Robb. - Megbánod majd!
        A fegyvermester Robb vállára tette a kezét, hogy lecsillapítsa.
        - A valódi penge túl veszélyes. Azt engedélyezem, hogy tompa élü karddal mérkőzzetek meg.
        Joffrey nem szólt semmit, de egy Arya számára ismeretlen férfi, egy magas, fekete hajú lovag
     égési sebekkel az arcán előretolakodott a herceg elé.
        - Ez itt a herceged. Ki vagy te, hogy azt mondd neki, nem lehet éle a kardjának, ser?
        - Deres fegyvermestere, Clegane, és jól teszed, ha ezt megjegyzed magadnak.
        - Te itt asszonyokat tanítasz? - tudakolta az összeégett ember. Izmos volt, akár egy bika.
        - Én lovagokat tanítok - felelte Ser Rodrik élesen. - Akkor kapnak acélt, ha felkészültek. Ha elég
     idősek hozzá.
        Az összeégett férfi Robbra pillantott.
        - Hány éves vagy, fiú?
        - Tizennégy - felelte Robb.
        - Én már tizenkét évesen megöltem egy embert. Elhiheted, hogy nem tompa élű karddal tettem.
        Arya látta, hogy Robb feszültsége egyre nő. Megsértették a büszkeségét. Ser Rodrik felé fordult.
        - Engedd, hogy kiállják! Le tudom győzni.
        - Akkor győzd le gyakorlókarddal! - felelte Ser Rodrik.

     50
   42   43   44   45   46   47   48   49   50   51   52