Page 62 - Trónok Harca - Tűz és Jég Dala I.
P. 62
JON
- Nem, ha nem tudja meg, hogy nálad van - nyugtatta meg Jon.
- Kivel fogok gyakorolni?
- Találsz majd valakit - ígérte Jon. - Királyvár igazi város, ezerszer nagyobb Deresnél. Amíg
nem találsz partnert, figyeld, hogyan küzdenek az udvaron! Fuss, lovagolj, erősítsd magad. És bár-
mit teszel...
Arya tudta, mi következik. Együtt fejezték be.
- ... ne... mondd... el... Sansának!
Jon összeborzolta a haját.
- Hiányozni fogsz, kicsi húgom.
Hirtelen úgy tűnt, a lány elsírja magát.
- Bárcsak velünk jöhetnél!
- A különböző utak néha ugyanabba a kastélyba vezetnek. Ki tudja? - Már jobban érezte magát.
Nem fogja megengedni magának, hogy szomorú legyen. - Jobb lesz, ha megyek. Azzal töltöm az
első évemet a Falon, hogy éjjeliedényeket ürítek, ha még tovább várakoztatom Ben bácsit.
Arya odaszaladt hozzá egy utolsó ölelésre.
- Először tedd le a kardot! - figyelmeztette nevetve Jon. A lány majdnem szégyenlősen tette fél-
re és elborította csókokkal.
Amikor a fiú visszafordult az ajtóból, Arya kezében megint ott volt a kard és az egyensúlyát
próbálgatta.
- Majd' elfelejtettem - szólalt meg. - A legjobb kardoknak nevük is van.
- Mint Jégnek - mondta a lány. Megvizsgálta a kezében lévő pengét. - Ennek is van neve?
Mondd meg, kérlek!
- Találd ki! - ugratta Jon. - Az a dolog, amit a legjobban kedvelsz.
Arya először elgondolkodott, aztán eszébe jutott. Félelmetesen jól vágott az esze. Együtt mond-
ták ki:
- Tű!
A lány nevetésének emléke melegítette Jont az északra tartó hosszú úton.
65

