Page 62 - Trónok Harca - Tűz és Jég Dala I.
P. 62

JON
            - Nem, ha nem tudja meg, hogy nálad van - nyugtatta meg Jon.
            - Kivel fogok gyakorolni?
            - Találsz majd valakit - ígérte Jon. - Királyvár igazi város, ezerszer nagyobb Deresnél. Amíg
         nem találsz partnert, figyeld, hogyan küzdenek az udvaron! Fuss, lovagolj, erősítsd magad. És bár-
         mit teszel...
            Arya tudta, mi következik. Együtt fejezték be.
            - ... ne... mondd... el... Sansának!
            Jon összeborzolta a haját.
            - Hiányozni fogsz, kicsi húgom.
            Hirtelen úgy tűnt, a lány elsírja magát.
            - Bárcsak velünk jöhetnél!
            - A különböző utak néha ugyanabba a kastélyba vezetnek. Ki tudja? - Már jobban érezte magát.
         Nem fogja megengedni magának, hogy szomorú legyen. - Jobb lesz, ha megyek. Azzal töltöm az
         első évemet a Falon, hogy éjjeliedényeket ürítek, ha még tovább várakoztatom Ben bácsit.
            Arya odaszaladt hozzá egy utolsó ölelésre.
            - Először tedd le a kardot! - figyelmeztette nevetve Jon. A lány majdnem szégyenlősen tette fél-
         re és elborította csókokkal.
            Amikor a fiú visszafordult az ajtóból, Arya kezében megint ott volt a kard és az egyensúlyát
         próbálgatta.
            - Majd' elfelejtettem - szólalt meg. - A legjobb kardoknak nevük is van.
            - Mint Jégnek - mondta a lány. Megvizsgálta a kezében  lévő pengét. - Ennek is van neve?
         Mondd meg, kérlek!
            - Találd ki! - ugratta Jon. - Az a dolog, amit a legjobban kedvelsz.
            Arya először elgondolkodott, aztán eszébe jutott. Félelmetesen jól vágott az esze. Együtt mond-
         ták ki:
            - Tű!
            A lány nevetésének emléke melegítette Jont az északra tartó hosszú úton.







































                                                                                               65
   57   58   59   60   61   62   63   64   65   66   67