Page 80 - Trónok Harca - Tűz és Jég Dala I.

CATELYN

Ned és a lányok már nyolc napja elmentek, amikor Luwin mester egy éjjel felkereste őt Bran
betegszobájában. Olvasólámpás volt nála és a számvevőkönyv.
- Ideje szemügyre vennünk a számokat, úrnőm - mondta. - Tudnod kell, mennyibe került ne-
künk ez a királyi látogatás.
Catelyn Branre pillantott a betegágyban és félresimította a fiú haját a homlokából. Most vette
észre, milyen hosszúra nőtt már. Nemsokára le kell vágnia.
- Nem kell számokat nézegetnem, Luwin mester - mondta neki. Nem vette le a szemét Branről. -
Tudom, mibe került nekünk a látogatás. Vidd el a könyveket.
- Úrnőm, a király kíséretének egészséges étvágya volt. Fel kell töltenünk a raktárakat, mielőtt...
A nő félbeszakította.
- Azt mondtam, vidd innét a könyveket! Az intéző majd gondoskodik a szükségleteinkről.
- Nincs intézőnk - emlékeztette Luwin mester. Nem hagyja békén, mint egy kis szürke patkány,
gondolta Catelyn. - Poole délre ment, hogy megszervezze Lord Eddard háztartását Királyvárban.
Catelyn szórakozottan bólintott.
- Ó, igen, már emlékszem. - Bran olyan sápadtnak tűnt. Azon tűnődött, vajon nem kellene-e az
ablak alá vinni az ágyát, hogy jobban érje őt a reggeli napfény.
Luwin mester egy falfülkébe állította a lámpást az ajtó mellett és babrálni kezdett a kanóccal.
- Számos kinevezés kívánja azonnali figyelmedet, úrnőm. Az intézőn kívül szükségünk van egy
testőrkapitányra Jory helyett, egy új lovászmesterre...
A nő szemei feléje villantak.
- Lovászmesterre? - a hangja korbácsként csattant.
A mester megijedt.
- Igen, úrnőm. Hullen délre lovagolt Lord Eddarddal, tehát...
- Itt hever a fiam összezúzva és haldokolva, Luwin, és te az új lovászmesterről akarsz értekezni
velem? Azt hiszed, érdekel, mi történik az istállóban? Azt hiszed, szemernyit is számít nekem?
Boldogan lemészárolnám Deres összes lovát a saját kezemmel, ha Bran ettől kinyitná a szemét, ér-
ted? Érted???
A mester meghajtotta a fejét.
- Igen, úrnőm, de a kinevezések...
- Én elintézem a kinevezéseket - szólalt meg Robb.
Catelyn nem hallotta, amikor belépett, de a fiú most ott állt az ajtóban és őt nézte. Hirtelen szé-
gyenkezve ébredt rá, hogy kiabált. Mi történik vele? Nagyon fáradt volt, a feje pedig szünet nélkül
fájt.
Luwin mester Catelynről a fiára pillantott.
- Készítettem egy listát azokról, akik számításba jöhetnek a megüresedett tisztségeket illetően -
mondta és átnyújtott egy darab papírt a ruhája ujjából Robbnak.
A fia a nevekre pillantott. Odakintről jött, ezt látta rajta Catelyn: arca kipirult a hidegtől, haját
pedig összeborzolta a szél.
- Jó emberek - szólalt meg. - Holnap beszélünk róluk - visszaadta a listát.
- Nagyon helyes, uram - a papír ismét eltűnt a mester ruhaujjában.
- Most hagyj magunkra! - utasította Robb. Luwin mester meghajolt és távozott. Robb becsukta
mögötte az ajtót és anyjához fordult. A nő látta, hogy kardot visel. - Mit csinálsz, anyám?
Catelyn mindig úgy gondolta, hogy Robb őrá hasonlít. Branhez, Rickonhoz és Sansához hason-
lóan ő is a Tullyk színeiben pompázott: aranybarna haj, kék szemek. Most először azonban meglá-
tott valamit az arcán Eddard Starkból is, valamit, ami szigorú és kemény volt, mint Észak.
- Hogy mit csinálok? - visszhangozta eltűnődve. - Hogy kérdezhetsz ilyet? Mégis mit gondolsz,
mit csinálok? Ápolom a fivéredet. Ápolom Brant.
- Ezt nevezed annak? Bran balesete óta ki sem léptél ebből a szobából. Még akkor sem jöttél le

83