Page 142 - Trónok Harca - Tűz és Jég Dala I.

DAENERYS
ját, de Dany mindig azt hallotta, hogy kelet más. Azt beszélték, hogy a Jáde-tenger szigetein
mantichorák kószálnak, baziliszkuszok fertőzik Yi Ti őserdeit, hogy Asshaiban a varázsdalnokok,
boszorkánymesterek és szellemidézők nyíltan gyakorolják művészetüket, az árnyékgyűjtők és vér-
mágusok pedig rettenetes varázslatokat végeznek az éj leple alatt. Miért ne lennének ott sárkányok
is?
- Nincs sárkány - mondta Irri. - Bátor emberek megöl őket, mert sárkány szörnyű, gonosz fene-
vad. Ez tudott.
- Ez tudott - helyeselt Jhiqui.
- Egy quarth-i kereskedő egyszer azt mondta nekem, hogy a sárkányok a holdról jönnek -szólalt
meg a szőke Doreah, miközben egy törölközőt melegített a tűz fölött. Jhiqui és Irri körülbelül egy-
idősek voltak Danyvel. Dothraki lányok voltak, akiket akkor hurcoltak el rabszolgának, amikor
Drogo elpusztította apjuk khalasarját. Doreah idősebb volt, majdnem húszéves. Illyrio tanácsos egy
bordélyházban talált rá Lysben.
Nedves, ezüstös haj omlott Dany szemébe, amikor kíváncsian Doreah felé fordult.
- A holdról?
- Azt mondta, a hold egy tojás, Khaleesi - folytatta a lysi leány. - Egykor két hold volt az égen,
de az egyik túl közel merészkedett a Naphoz és a melegtől megrepedt. Ezer meg ezer sárkány özön-
lött elő belőle és inni kezdtek a Nap tüzéből. Ezért lehelnek a sárkányok tüzet. Egy napon a másik
hold is megcsókolja a Napot, az is megreped és a sárkányok visszatérnek.
A két dothraki lány kuncogni kezdett.
- Bolond, szalmafejű rabszolga vagy! - mondta Irri. - Hold nem tojás. Hold isten, Nap asszonyi
felesége. Ez tudott.
- Ez tudott - helyeselt Jhiqui.
Dany bőre felhevült és rózsaszín volt, amikor kilépett a kádból. Jhiqui lefektette, hogy olajjal
kenje be a testét és bőre pórusait megtisztítsa a kosztól. Ezután Irri fűszervirággal és fahéjjal szórta
be. Mialatt Doreah ezüstös fényűre kefélte a haját, ő a holdra, a tojásokra és a sárkányokra gondolt.
A vacsorája csak gyümölcs, sajt és pirított kenyér volt, amit egy kancsó mézes borral öblített le.
- Doreah, maradj itt és egyél velem! - parancsolt rá a lányra Dany, miután a másik két szolgálót
elküldte. A lysi leány haja mézszínű volt, szeme pedig olyan volt, mint a nyári égbolt.
Amikor kettesben maradtak, a rabszolga lesütötte ezeket a szemeket.
- Megtisztelsz, Khaleesi - mondta, de ez nem volt tisztesség, csak szolgálat. Még sokáig ültek és
beszélgettek, miután feljött a hold.
Aznap éjjel, amikor Khal Drogo megjött, Dany ébren várta. A férfi megállt a sátor ajtajában és
meglepetten bámult rá. A lány lassan felállt, széttárta selyem hálóruháját és hagyta, hogy a földre
csússzon.
- Ma éjjel ki kell mennünk, uram - mondta neki -, mert a dothrakik hite szerint egy férfi életében
minden fontos eseménynek a szabad ég alatt kell bekövetkeznie.
Khal Drogo követte a holdfénybe, a hajába akasztott csengettyűk halkan csilingeltek. A sátortól
néhány lépésnyire puha fűágy volt, s Dany ide húzta le a férfit. Amikor az megpróbálta megfordí-
tani, a kezét a mellkasára tette.
- Nem - mondta. - Ma éjjel az arcodat akarom látni.
A khalasar tömegében nincs magánélet. Dany magán érezte a tekinteteket, ahogy levetkőztette,
hallotta a halk hangokat, miközben úgy tett, ahogy Doreah tanította neki. Semmit sem számított.
Nem volt talán khaleesi? Csak a férfi szemei számítottak, s amikor meglovagolta, olyasmit látott
bennük, amit soha azelőtt. Olyan vadul vágtatott rajta, ahogy valaha is vágtatott az ezüstjén, s ami-
kor elérkezett a kéj pillanata, Khal Drogo a nevét kiáltotta.
A dothraki tenger másik végében voltak, amikor Jhiqui ujjaival végigsimította Dany hasának
lágy domborulatát és így szólt:
- Khaleesi, gyermeket vársz.
- Tudom. - felelte Dany.
A tizennegyedik névnapja volt.

145