Page 207 - Trónok Harca - Tűz és Jég Dala I.
P. 207

TRÓNOK HARCA
     árny, de én hallottam őket. Azt mondták, van egy könyved meg egy fattyúd, meg azt, hogy ha egy
     Segítő meghalhatott, miért ne halhatna meg egy másik is? Ez az a könyv? A fattyú, gondolom, Jon.
        - Jon? Arya, miről beszélsz? Ki mondta ezt?
        - Hát ők - felelte a lány. - Az egyik kövér volt és gyűrűket meg sárga, villás szakállat viselt, a
     másikon meg sodronying és acélsisak volt és a kövér azt mondta, hogy várniuk kell, de a másik azt
     felelte erre, hogy nem tud zsonglőrködni és hogy a farkas meg az oroszlán fel fogják falni egymást
     és hogy komédiásmutatvány volt az egész - próbálta felidézni a többit. Nem értett pontosan min-
     dent, amit hallott és most az egész összekeveredett a fejében. - A kövér azt mondta, hogy a herceg-
     nő gyermeket vár. A sisakos, aki a fáklyát is tartotta, azt mondta, sietniük kell. Azt hiszem, varázs-
     ló volt.
        - Varázsló - ismételte Ned, de nem mosolygott. - Hosszú, fehér szakálla volt és magas, csúcsos
     kalapja csillagokkal teleszórva?
        - Nem! Nem olyan volt, mint Öreg Nan történeteiben. Nem úgy nézett ki, mint egy varázsló, de
     a kövér azt mondta, hogy az.
        - Figyelmeztetlek, Arya, ha ilyen légből kapott mesékkel...
        - Nem, mondtam, hogy a kazamatákban történt, a titkos fal mellett. Macskákat üldöztem és ak-
     kor... - elfintorította az arcát. Ha bevallja, hogy feldöntötte Tommen herceget, az apja tényleg dü-
     hös lesz rá. - ...hát, bemásztam ezen az ablakon. Ott találtam meg a szörnyeket.
        - Szörnyek és varázslók - sóhajtott az apja. - Úgy tűnik, jó kis kalandban lehetett részed. Ezek
     az emberek, akiket kihallgattál, azt mondod, zsonglőrködésről meg mutatványosokról beszéltek?
        - Igen - vallotta be Arya -, csak...
        - Arya, mutatványosok voltak - mondta neki az apja. - Most legalább egy tucat társulat van Ki-
     rályvárban. Azért jöttek, hogy pénzt csaljanak ki a tornára érkezett tömegből. Nem tudom, ez a ket-
     tő mit csinálhatott a kastélyban, de lehet, hogy a király akart megnézni egy műsort.
        - Nem! - a kislány makacsul megrázta a fejét. - Nem voltak...
        - Semmilyen körülmények között nem lenne szabad követned az embereket és kémkedni utá-
     nuk. Azt sem szeretem, hogy a lányom mindenféle ablakokon mászik be kóbor macskákra vadász-
     va.  Nézd  meg  magad,  drágaságom!  A karod össze van karmolászva. Már eleget bohóckodtál.
     Mondd meg Syrio Forelnek, hogy beszélni akarok vele...
        Rövid kopogás szakította félbe.
        - Bocsáss meg, Lord Eddard - szólt be Desmond a résnyire nyitott ajtón -, de egy fekete testvér
     van itt, kihallgatást kér. Azt mondja, a dolog sürgős. Gondoltam, talán tudni akarsz róla.
        - Az ajtóm mindig nyitva áll az Éjjeli Őrség előtt - felelte Apa.
        Desmond bevezette a férfit. Görnyedt volt és csúnya, ápolatlan szakállal és mosatlan ruhában,
     Apa mégis szívélyesen üdvözölte és a nevét tudakolta.
        - Yoren, szolgálatodra, uram. Bocsáss meg a késői óráért! - meghajolt Arya felé. - Ez pedig biz-
     tosan a fiad. Hasonlít rád.
        - Lány vagyok! - kiáltotta bőszen Arya. Ha az öregember a Falról érkezett, akkor Deresen át
     kellett jönnie. - Ismered a fivéreimet? - kérdezte izgatottan. - Robb és Bran Deresben vannak, Jon
     pedig a Falon. Havas Jon, ő is az Éjjeli Őrségben szolgál, ismerned kell, van egy rémfarkasa, fehér,
     vörös szemekkel. Jon már felderítő? Én Arya Stark vagyok - az öregember a rossz szagú ruhában
     furcsán nézett rá, de Arya képtelen volt abbahagyni a beszédet. - Amikor visszamész a Falhoz, el-
     vinnél Jonnak egy levelet, ha írok neki? - Azt szerette volna, ha Jon itt van vele. Ő hinne neki a ka-
     zamatákkal, a villásszakállú kövér emberrel és az acélsisakos varázslóval kapcsolatban.
        - A lányom gyakran megfeledkezik az udvariasságról - mondta Eddard Stark halvány mosollyal,
     amitől a szavai is meglágyultak. - Kérlek, bocsáss meg neki, Yoren! A fivérem, Benjen küldött?
        - Senki sem küldött, uram, talán csak a vén Mormont. Azért jöttem, hogy embereket toborozzak
     a Falra és amikor Robert király legközelebb kihallgatást ad, letérdeljek elé és elpanaszoljam neki a
     szükségünket és megtudjam, van-e a kazamatákban olyan söpredék, amitől a király  és  Segítője
     esetleg szívesen megszabadulnának. Ám mondhatjuk azt is, hogy Benjen Stark miatt is jöttem. Már
     fekete vér folyik az ereiben. Így az én fivérem is, akárcsak a tiéd. Őmiatta is jöttem. Keményen

     210
   202   203   204   205   206   207   208   209   210   211   212