Page 210 - Trónok Harca - Tűz és Jég Dala I.

EDDARD
Robertben volt annyi szégyenérzet, hogy elvörösödjön.
- Az nem ugyanaz volt - tiltakozott. - Ser Barristan a Királyi Testőrség lovagja volt.
- Daenerys pedig egy tizennégy éves lány. - Ned tudta, hogy jóval túllépte a bölcsesség határát,
de képtelen volt csendben maradni. - Robert, kérdezem tőled, miért keltünk fel a Targaryenek ellen,
ha nem azért, hogy véget vessünk a gyermekgyilkosságoknak?
- Hogy véget vessünk a Targaryeneknek! - mordult fel a király.
- Felség, sohasem féltél Rhaegartól - Ned küszködött, hogy távol tartsa a hangjától a megvetést.
- Annyira elpuhítottak volna az évek, hogy reszketni kezdesz egy még meg sem született gyermek
árnyékától?
Robert arca lilára vált.
- Elég, Ned! - figyelmeztetően rászegezte az ujját. - Egy szót se többet! Elfelejtetted talán, ki itt
a király?
- Nem, felség - válaszolta Ned. - És te?
- Elég! - mennydörögte a király. - Felfordul a gyomrom a szócsépléstől. Megteszem, vagy le-
gyek átkozott! Mit mondotok?
- Meg kell ölnünk - jelentette ki Lord Renly.
- Nincs más választásunk - dörmögte Varys. - Szomorú, szomorú...
Ser Barristan Selmy felemelte halvány fényű tekintetét az asztalról és így szólt:
- Felség, van becsület abban, ha szembeszállunk az ellenséggel a csatatéren, abban azonban
szemernyi sincsen, ha az anyja méhében öljük meg. Bocsáss meg, de Lord Eddard mellé kel áll-
nom.
Pycelle nagymester megköszörülte a torkát. Úgy tűnt, mintha ez az eljárás perceket venne
igénybe.
- Az én rendem a birodalmat szolgálja, nem az uralkodót. Valaha épp olyan hűséggel segítettem
Aerys királyt, mint amilyen hűséggel most Robert királyt segítem, így nincs szándékom ártani le-
ánygyermekének. Mégis ezt kell kérdeznem tőletek: ha újra háború tör ki, hány katona fog meg-
halni? Hány város lesz a tűz martaléka? Hány gyermeket szakítanak majd el az anyjától, hogy egy
lándzsa hegyén végezzék? - Végtelenül szomorúan, végtelenül fáradtan simított végig pazar fehér
szakállán. - Nem okosabb, sőt nem kedvesebb-e, ha Daenerys Targaryen meghal most, hogy tízez-
rek élhessenek?
- Kedvesebb - mondta Varys. - Jól beszéltél és igazat szóltál, nagymester. Így van. Ha az istenek
szeszélyességükben netán fiút adnak Daenerys Targaryennek, a királyság lángba borul.
Kisujj volt az utolsó. Amikor Ned feléje pillantott, Lord Petyr éppen elnyomott egy ásítást.
- Amikor ágyban találod magad egy csúnya asszonnyal, a legjobb, amit tehetsz, hogy behunyod
a szemed és túlesel rajta - jelentette ki. - A várakozástól nem lesz szebb a leányzó. Csókold meg és
felejtsd el!
- Csókold meg? - ismételte meg Ser Barristan döbbenten.
- Acélcsókkal - mondta Kisujj.
Robert a Segítője felé fordult.
- Nos, íme, Ned. Te és Selmy egyedül maradtatok ebben az ügyben. Egyetlen kérdés marad
csak: kit találunk, aki megöli?
- Mormont királyi bocsánatra sóvárog - emlékeztette őket Lord Renly.
- Kétségbeesetten - felelte Varys. - Az élet után azonban még jobban sóvárog. Mostanra a her-
cegnő Vaes Dothrak közelébe ért, ahol halált jelent, ha valaki kardot ránt. Ha elmesélném nektek,
mit műveltek a dothrakik azzal a szerencsétlennel, aki egyszer megtette ezt egy khaleesi ellen,
egyikőtök sem aludna ma éjjel - végigsimította púderezett arcát. - Nos, a méreg... mondjuk Lys
könnyei. Khal Drogónak sohasem kell megtudnia, hogy a feleségét nem természetes halál érte.
Pycelle nagymester álmos szemei felpattantak. Gyanakodva sandított az eunuchra.
- A méreg a gyávák fegyvere - tiltakozott a király.
Ned eleget hallott.
- Bérgyilkosokat küldtök, hogy végezzenek egy tizennégy éves lánnyal és közben a becsület

213