Page 219 - Trónok Harca - Tűz és Jég Dala I.
P. 219
TRÓNOK HARCA
Brynden elmosolyodott.
- Azon túl még az öszvéreknek is túl meredek az út. Az út fennmaradó részét gyalog tesszük
meg. Talán jobban szeretnél egy kosárban utazni? A Sasfészek közvetlenül Ég erődje felett épült a
sziklákon és a kazamatáiban hat nagy csörlő van hosszú láncokkal, amelyekkel az utánpótlást húz-
zák fel alulról. Ha úgy döntesz, Lannister uram, elintézem neked, hogy a kenyér, a sör és az alma
között utazhass.
A törpe felnevetett.
- Bárcsak tök lennék! - mondta. - Ah, hatalmas atyámat igencsak felbosszantaná, ha fia és vére
úgy indulna végzete felé, mint egy rakomány fehérrépa. Ha ti gyalog mentek, attól tartok, nekem is
úgy kell tennem. Nekünk, Lannistereknek is van bizonyos fokú büszkeségünk.
- Büszkeség? - mordult rá Catelyn. A törpe gúnyos modora és könnyed viselkedése felbőszítet-
te. - A gőg talán megfelelőbb kifejezés lenne. Gőg, kapzsiság és hatalomvágy.
- A bátyám tagadhatatlanul gőgös - felelte Tyrion Lannister. - Az apám a kapzsiság mintapéldá-
nya, drága nővérem, Cersei pedig minden ízében a hatalom megszállottja. Én, ugyanakkor, ártatlan
vagyok, mint a ma született bárány. Bégessek neked? - elvigyorodott.
Mielőtt az asszony visszavághatott volna, a híd csikorogva leereszkedett, és hallották az olajo-
zott láncok hangját, ahogy a csapórácsot felhúzzák. Fegyveres férfiak égő fáklyákat hoztak, hogy
megvilágítsák az utat, s a nagybátyja átvezette őket a hídon. Lord Nestor Royce, a Völgy Főintéző-
je és a Hold Kapujának Őre az udvaron állt lovagjai gyűrűjében, hogy köszöntse őket.
- Lady Stark - szólalt meg és meghajtotta a fejét. A vaskos, hordószerű mellkasú férfi meghajlá-
sa esetlen volt.
Catelyn leszállt a lóról és elébe állt.
- Lord Nestor! - szólította meg. Csak hírből ismerte a lordot, aki Bronz Yohn unokatestvére volt
a Royce nemzetség egyik kevésbé prominens ágából, saját jogán mégis roppant hatalmú úr. - Hosz-
szú és fárasztó út áll mögöttünk. Szeretnénk házad vendégszeretetét kérni ma éjszakára, ha megen-
geded.
- A házam a tiéd, úrnőm! - válaszolta Lord Nestor zordan. - De a nővéred, Lady Lysa üzenetet
küldött a Sasfészekből. Azonnal látni kíván. A csapatod többi részét elszállásolom, s holnap haj-
nalban utánad küldöm.
A nagybátyja lepattant a lováról.
- Miféle bolond dolog ez? - kérdezte nyersen. Brynden Tully sohasem arról volt híres, hogy
tompítani igyekezett volna szavai élét. - Éjszakai út, ráadásul nem is teliholdnál? Még Lysának is
tudnia kellene, hogy ez meghívó egy nyaktörésre!
- Az öszvérek ismerik az utat, Ser Brynden. - Tizenhét-tizennyolc év körüli, vékony, inas leány
lépett Lord Nestor mellé. Sötét haját rövidre és egyenesre vágta, bőr lovaglóruhát és könnyű, ezüs-
tös sodronyinget viselt. Kecsesebben hajolt meg Catelyn felé, mint a Lord. - Ígérem, úrnőm, semmi
bajod nem esik. Nagy megtiszteltetés lenne a számomra, ha magam kísérhetnélek el. Már vagy
százszor megtettem az utat sötétben. Mychel azt mondja, az apám biztosan egy kecske volt.
Mindezt olyan hetykén adta elő, hogy az asszonynak mosolyognia kellett.
- Van neved is, gyermek?
- Szikla Mya, szolgálatodra, úrnőm! - felelte a lány.
Ez viszont már egyáltalán nem tetszett Catelynnek. Komoly erőfeszítést igényelt, hogy meg-
őrizze a mosolyát. A Szikla a fattyúk neve volt a Völgyben, ahogy a Havas északon és Virágos
Égikertben. A Hét Királyság valamennyi részében szokás szabályozta, milyen vezetéknevet adnak
azoknak a gyermekeknek, akik saját név nélkül jöttek a világra. Catelynnek semmi kifogása sem
volt a lány ellen, de akarata ellenére is eszébe juttatta Ned törvénytelen gyerekét a Falon, s a gon-
dolat egyszerre keltett benne haragot és bűntudatot. Szavakat keresgélt a válaszhoz.
Lord Nestor törte meg a csendet.
- Mya okos lány, ha pedig megesküszik, hogy biztonságban elkísér Lady Lysához, én hiszek
neki. Eddig még nem cáfolt rá a bizalmamra.
- Akkor a te kezedbe helyezem magam, Szikla Mya - mondta Catelyn. - Lord Nestor, megbíz-
222

