Page 245 - Trónok Harca - Tűz és Jég Dala I.

TRÓNOK HARCA
- Ez nem fenyegetés volt - mondta Tyrion. - Hanem ígéret.
A kis Lord Robert erre felugrott, olyan zaklatottan, hogy elejtette a babáját.
- Nem bánthatsz minket! - kiabálta. - Senki sem bánthat minket itt! Mondd meg neki, Anya,
mondd meg neki, hogy senki sem bánthat minket itt! - A fiúcska rángatózni kezdett.
- A Sasfészek bevehetetlen - jelentette ki Lysa Arryn nyugodtan. Magához vonta a fiát és puha,
fehér karjai biztonságába zárta. - Az Ördögfióka csak ránk akar ijeszteni, drága kicsikém. A
Lannisterek mind hazugok. Senki sem bánthatja az én édes fiacskámat.
Az volt a legrosszabb az egészben, hogy az asszony kétségtelenül igazat mondott. Miután a sa-
ját szemével látta, mibe kerül feljutni ide, Tyrion el tudta képzelni, mi várna egy lovagra, aki pán-
célban próbálja felküzdeni magát, miközben odafentről kövek és nyilak záporoznak alá, s minden
lépcsőfokért külön meg kell ütköznie a védőkkel. A rémálom fogalma még csak meg sem közelítet-
te az igazságot. Nem csoda, hogy Sasfészeket sohasem foglalták el.
Tyrion mégis képtelen volt elhallgattatni magát.
- Nem bevehetetlen - közölte -, pusztán kényelmetlen.
Az ifjú Robert remegő kézzel mutatott le rá.
- Hazudsz! Anya, szeretném látni, ahogy repül. - Két égszínkék köpönyeges őr ragadta meg
Tyrion karját és felemelték a padlóról.
Az istenek tudják csak, mi történt volna, ha nincs ott Catelyn Stark.
- Húgom - kiáltotta a trónok alól, ahol állt. - Kérlek, ne felejtsd el, hogy ez az ember az én fog-
lyom! Nem akarom, hogy bántódása essék.
Lysa Arryn egy ideig hűvösen bámult a nővérére, majd felállt és levonult Tyrionhoz, hosszú
szoknyáját maga után húzva. Egy pillanatig attól félt, megüti őt, de ehelyett parancsot adott, hogy
engedjék el. A katonák a földre taszították, a lábai eltűntek alóla és Tyrion elesett.
Nem mindennapi látványt nyújthatott, ahogy térdre kínlódta magát, ám azonnal megérezte a
görcsöt a jobb lábában, s megint elnyúlt a padlón. Nevetés hullámzott végig az Arrynok Nagyter-
mén.
- A nővérem kis vendége túlságosan kimerült, hogy megálljon a lábán - jelentette be Lady Lysa.
- Ser Vardis, kísérd le a börtönbe! Jót tenne neki egy kis pihenés az egyik égi cellában.
Az őrök talpra rángatták. Tyrion Lannister ott csüngött közöttük, a lábai erőtlenül rugdalóztak,
az arca pedig vörös volt a szégyentől.
- Ezt nem felejtem el - mondta nekik, amikor elcipelték.
Tényleg nem felejtette el, bár nem sokra ment az emlékkel.
Először azzal nyugtatgatta magát, hogy a bebörtönzése nem tarthat sokáig. Lysa Arryn csak alá-
zatra akarja tanítani, ez minden. Nemsokára megint érte küld majd. Ha ő nem, hát Catelyn Stark
biztosan ki akarja majd kérdezni. Ezúttal jobban ügyel majd a nyelvére. Nem merik nyíltan megöl-
ni, hiszen még mindig Lannister Kaszter hegyről, s ha a vérét ontanák, az háborút jelentene. Leg-
alábbis ezzel vigasztalta magát.
Most már nem volt annyira biztos a dolgában.
Könnyen lehet, hogy a fogva tartói hagyják itt megrohadni, de attól tartott, nem lesz ereje soká-
ig rohadni. Napról napra gyengült és csak idő kérdése, hogy Mord ütései és rúgásai komolyabb kárt
tegyenek benne, persze, csak ha a börtönőr nem éhezteti halálra előbb. Még néhány éjszaka éhezve
és fázva, s a kékség őt is hívni fogja.
Azon tűnődött, mi történhet a cellája falain (már amerre voltak neki) túl. Lord Tywin biztosan
lovasokat küldött ki, amikor megtudta a hírt. Lehet, hogy Jaime ezekben a percekben már egy sere-
get vezet át a Holdhegységen... hacsak nem egyenesen Deres ellen vonul északon. Gyanította bárki
is a Völgyön kívül, hová hurcolta őt Catelyn Stark? Elgondolkodott, mit tesz Cersei, ha meghallja.
A király megparancsolhatná, hogy engedjék szabadon, de Robert vajon a királynéra hallgat-e vagy
a Segítőjére? Tyrion nem táplált illúziókat a király nővére iránt érzett szerelmével kapcsolatban.
Ha Cerseinek volna elég esze, ragaszkodna hozzá, hogy a király maga üljön ítéletet Tyrion fe-
lett. Ez ellen még Ned Strak sem igazán emelhetne kifogást anélkül, hogy kétségbe vonná a király
becsületét. Tyrion pedig nagyon örült volna, ha tárgyaláson próbálhat szerencsét. Vádolják is bár-

248