Page 315 - Trónok Harca - Tűz és Jég Dala I.
P. 315
TRÓNOK HARCA
tak, ezért azt is láttak maguk előtt. Mekkora, mondogatták. Nem volt nagyobb bármelyik más
macskánál, csak kövér volt a lustaságtól, mert a Tengerúr a saját asztaláról etette. Milyen érdekes,
kicsi fülei vannak, mondták. A füleit lerágták a marakodások során. Bár nyilvánvalóan kandúr volt,
a Tengerúr „kisasszonynak" nevezte és a többiek pontosan annak is látták. Hallasz?
Arya elgondolkodott.
- Te láttad, mi volt ott.
- Úgy bizony. Csak az kell, hogy kinyisd a szemed! A szív hazudik és a fej megtréfál, de a szem
az igazat látja. Nézz a szemeiddel! Hallj a füleiddel! Ízlelj a száddal! Szagolj az orroddal! Érezz a
bőröddel! Akkor következik csak a gondolkodás, utána, s így megismered az igazságot.
- Úgy bizony - mondta Arya vigyorogva.
Syrio Forel is engedélyezett magának egy mosolyt.
- Azt gondolom, amikor elérjük ezt a ti Dereseteket, ideje lesz a kezedbe venned azt a tűt.
- Igen! - lelkendezett Arya. - Várj, amíg megmutatom Jon...
A Kis Csarnok hatalmas faajtaja hangos dörrenéssel kivágódott mögötte. Arya megpördült.
A Királyi Testőrség lovagja állt a boltív alatt, mögötte öt Lannister őr. Teljes páncélzatban volt,
de a sisakrostélya fel volt emelve. Arya emlékezett a kókadt tekintetre és a rozsdabarna pofasza-
kállra, mert a lovag eljött Deresbe a királlyal: Ser Meryn Trant. A vörös köpönyegesek sodronyin-
get viseltek cserzett bőrmellény felett, acélsisakjukat pedig oroszlán díszítette.
- Arya Stark! - szólalt meg a lovag. - Gyere velünk, gyermek!
Arya bizonytalanul az ajkába harapott.
- Mit akartok?
- Az apád látni akar.
Arya előrelépett, de Syrio Forel megragadta a karját és visszatartotta.
- Miért küld Lord Eddard Lannistereket a saját emberei helyett? Nem értem.
- Vigyázz a szádra, táncmester! - mondta neki Ser Meryn. - Ez nem a te dolgod.
- Az apám sohasem küldene téged - jegyezte meg Arya. Felkapta a fakardját. A Lannisterek rö-
högni kezdtek.
- Tedd le a botot, leány! - szólt rá Ser Meryn. - A Királyi Testőrség, a Fehér Kardok Felesküdött
Testvére vagyok.
- Az volt a Királyölő is, amikor végzett a régi királlyal - vágott vissza Arya. - Nem kell veled
mennem, ha nem akarok.
Ser Meryn Trent kifogyott a béketűrésből.
- Kapjátok el! - utasította az embereit. Leengedte a sisakrostélyát.
Hárman megindultak előre, a sodronyingek halkan csilingeltek minden lépésnél. Arya hirtelen
megijedt. A félelem mélyebbre hatol, mint a penge, mondta magában, hogy megfékezze vadul za-
katoló szívét.
Syrio Forel a közeledő katonák elé lépett, fakardjával könnyedén a csizmáját ütögetve.
- Ott megálltok. Férfiak vagytok ti vagy kutyák, hogy egy gyereket fenyegettek?
- Félre az útból, vénember! - mordult rá az egyik vörös köpönyeges.
Syrio botja megvillant és nagyot csattant a sisakján.
- Syrio Forel vagyok és mostantól nagyobb tisztelettel beszélsz velem.
- Te kopasz féreg! - a férfi előrántotta a kardját. A bot megint felröppent, szemmel nem követ-
hető sebességgel. Arya hangos csattanást hallott, ahogyan a kard a kőpadlónak ütődött. -A kezem! -
vinnyogott az őr, törött ujjait szopogatva.
- Gyors vagy egy tánctanárhoz képest - jegyezte meg Ser Meryn.
- Te pedig lassú egy lovaghoz képest - felelte Syrio.
- Öljétek meg a braavosit és hozzátok ide a lányt! - parancsolta a fehér páncélos lovag.
Négy Lannister őr kardot rántott. A törött ujjú ötödik köpött egyet és bal kezével tőrt húzott elő
az övéből.
Syrio Forel összekoccintotta a fogait és felvette vízi táncos pózát, az oldalát mutatva az ellen-
félnek.
318

