Page 315 - Trónok Harca - Tűz és Jég Dala I.
P. 315

TRÓNOK HARCA
     tak, ezért azt is láttak maguk előtt. Mekkora, mondogatták. Nem volt nagyobb bármelyik  más
     macskánál, csak kövér volt a lustaságtól, mert a Tengerúr a saját asztaláról etette. Milyen érdekes,
     kicsi fülei vannak, mondták. A füleit lerágták a marakodások során. Bár nyilvánvalóan kandúr volt,
     a Tengerúr „kisasszonynak" nevezte és a többiek pontosan annak is látták. Hallasz?
        Arya elgondolkodott.
        - Te láttad, mi volt ott.
        - Úgy bizony. Csak az kell, hogy kinyisd a szemed! A szív hazudik és a fej megtréfál, de a szem
     az igazat látja. Nézz a szemeiddel! Hallj a füleiddel! Ízlelj a száddal! Szagolj az orroddal! Érezz a
     bőröddel! Akkor következik csak a gondolkodás, utána, s így megismered az igazságot.
        - Úgy bizony - mondta Arya vigyorogva.
        Syrio Forel is engedélyezett magának egy mosolyt.
        - Azt gondolom, amikor elérjük ezt a ti Dereseteket, ideje lesz a kezedbe venned azt a tűt.
        - Igen! - lelkendezett Arya. - Várj, amíg megmutatom Jon...
        A Kis Csarnok hatalmas faajtaja hangos dörrenéssel kivágódott mögötte. Arya megpördült.
        A Királyi Testőrség lovagja állt a boltív alatt, mögötte öt Lannister őr. Teljes páncélzatban volt,
     de a sisakrostélya fel volt emelve. Arya emlékezett a kókadt tekintetre és a rozsdabarna pofasza-
     kállra, mert a lovag eljött Deresbe a királlyal: Ser Meryn Trant. A vörös köpönyegesek sodronyin-
     get viseltek cserzett bőrmellény felett, acélsisakjukat pedig oroszlán díszítette.
        - Arya Stark! - szólalt meg a lovag. - Gyere velünk, gyermek!
        Arya bizonytalanul az ajkába harapott.
        - Mit akartok?
        - Az apád látni akar.
        Arya előrelépett, de Syrio Forel megragadta a karját és visszatartotta.
        - Miért küld Lord Eddard Lannistereket a saját emberei helyett? Nem értem.
        - Vigyázz a szádra, táncmester! - mondta neki Ser Meryn. - Ez nem a te dolgod.
        - Az apám sohasem küldene téged - jegyezte meg Arya. Felkapta a fakardját. A Lannisterek rö-
     högni kezdtek.
        - Tedd le a botot, leány! - szólt rá Ser Meryn. - A Királyi Testőrség, a Fehér Kardok Felesküdött
     Testvére vagyok.
        - Az volt a Királyölő is, amikor végzett a régi királlyal - vágott vissza Arya. - Nem kell veled
     mennem, ha nem akarok.
        Ser Meryn Trent kifogyott a béketűrésből.
        - Kapjátok el! - utasította az embereit. Leengedte a sisakrostélyát.
        Hárman megindultak előre, a sodronyingek halkan csilingeltek minden lépésnél. Arya hirtelen
     megijedt. A félelem mélyebbre hatol, mint a penge, mondta magában, hogy megfékezze vadul za-
     katoló szívét.
        Syrio Forel a közeledő katonák elé lépett, fakardjával könnyedén a csizmáját ütögetve.
        - Ott megálltok. Férfiak vagytok ti vagy kutyák, hogy egy gyereket fenyegettek?
        - Félre az útból, vénember! - mordult rá az egyik vörös köpönyeges.
        Syrio botja megvillant és nagyot csattant a sisakján.
        - Syrio Forel vagyok és mostantól nagyobb tisztelettel beszélsz velem.
        - Te kopasz féreg! - a férfi előrántotta a kardját. A bot megint felröppent, szemmel nem követ-
     hető sebességgel. Arya hangos csattanást hallott, ahogyan a kard a kőpadlónak ütődött. -A kezem! -
     vinnyogott az őr, törött ujjait szopogatva.
        - Gyors vagy egy tánctanárhoz képest - jegyezte meg Ser Meryn.
        - Te pedig lassú egy lovaghoz képest - felelte Syrio.
        - Öljétek meg a braavosit és hozzátok ide a lányt! - parancsolta a fehér páncélos lovag.
        Négy Lannister őr kardot rántott. A törött ujjú ötödik köpött egyet és bal kezével tőrt húzott elő
     az övéből.
        Syrio Forel összekoccintotta a fogait és felvette vízi táncos pózát, az oldalát mutatva az ellen-
     félnek.

     318
   310   311   312   313   314   315   316   317   318   319   320