Page 40 - Trónok Harca - Tűz és Jég Dala I.
P. 40

CATELYN
            Luwin nem mozdult.
            - Bocsáss meg, uram! Az üzenet téged sem illet. Lady Catelynnek  küldték,  s  neki  egyedül.
         Megengeded, hölgyem?
            Catelyn bólintott, nem mervén megszólalni. A mester az ágy melletti asztalra helyezte a levelet.
         Kis kék viaszcseppel pecsételték le. Luwin meghajolt és elkezdett kihátrálni.
            - Maradj! - utasította Ned. Hangja komoly volt. Catelynre nézett. - Mi az? Hölgyem, te resz-
         ketsz!
            - Félek - ismerte be az asszony. Kinyújtotta remegő kezét és felemelte a levelet. A bunda elfe-
         ledve hullott le mezítelenségéről. A kék viaszba Arryn házának holdas és sólymos pecsétjét nyom-
         ták. - Lysától érkezett - Catelyn a férjére pillantott. - Nem fog felvidítani bennünket - mondta neki.
         - Bánat van ebben a levélben, Ned. Érzem.
            Ned homloka ráncba futott, arca elsötétült.
            - Nyisd ki!
            Catelyn feltörte a pecsétet.
            Szemei végigfutottak a sorokon. Először semmi értelmét nem találta. Aztán eszébe jutott.
            -  Lysa  nem  vállalt kockázatot. Amikor kislányok voltunk, volt kettőnknek egy saját, közös
         nyelvünk.
            - El tudod olvasni?
            - Igen - felelte Catelyn.
            - Akkor mondd el nekünk!
            - Talán visszavonulnék - mondta Luwin mester.
            - Nem - vágta rá Catelyn. - Szükségünk lesz a tanácsodra.
            Félretolta a bundákat és felkelt az ágyból. Az éjszakai levegő hideg volt a bőrén, mint a sír,
         ahogy végigment a szobán.
            Luwin mester elfordította a szemét. Még Ned is meglepettnek látszott.
            - Mit csinálsz? - kérdezte.
            - Tüzet gyújtok - válaszolta Catelyn. Talált egy köntöst és belebújt, majd a hideg kandalló mellé
         térdelt.
            - Luwin mester - kezdte Ned.
            - Luwin mester segített világra hozni minden gyermekemet - mondta Catelyn. - Ez nem a meg-
         felelő alkalom a hamis szemérmességre - becsúsztatta a papírt az aprófa alá, a nehezebb fadarabo-
         kat pedig a tetejére helyezte.
            Ned átszelte a szobát, megragadta felesége karját és talpra állította. Ott tartotta, arca néhány hü-
         velyknyire volt az övétől.
            - Mondd el, hölgyem! Mi állt az üzenetben?
            Catelyn megmerevedett a szorításában.
            - Figyelmeztetés - mondta szelíden. - Ha elég eszünk van hozzá, hogy meghalljuk.
            A férfi szemei az arcát fürkészték.
            - Folytasd!
            - Lysa azt mondja, Jon Arrynt meggyilkolták.
            Ned marka még jobban összeszorult a karján.
            - Kicsoda?
            - A Lannisterek - felelte Catelyn. - A királyné.
            Ned elengedte a karját. Az asszony bőrén vörös nyomok maradtak.
            - Az istenekre - suttogta. Hangja rekedt volt. - A húgod belebetegedett a bánatba. Nem tudja,
         mit beszél.
            - Tudja - mondta Catelyn. - Igen, Lysa lobbanékony, de ezt az üzenetet gondosan megtervezték
         és ügyesen elrejtették. Tisztában volt vele, hogy halált jelent, ha rossz kezekbe kerül. Ha ennyit
         kockáztat, bizonyára többről van szó, mint puszta gyanúról. - Catelyn a férjére nézett. - Most már
         tényleg nincs választásunk. Muszáj Robert Segítőjének lenned. Délre kell menned vele és meg kell
         tudnod az igazságot.

                                                                                               43
   35   36   37   38   39   40   41   42   43   44   45