Page 444 - Trónok Harca - Tűz és Jég Dala I.

DAENERYS
tak az álomtól.
- Igyál! - Felemelte Dany fejét a kupához, de ezúttal csak bor volt benne. Édes, nagyon édes
bor. Dany ivott, majd hátradőlt. Saját lélegzetvételének hangját hallgatta. Ólmosan nehéznek érezte
a végtagjait, ahogy az álom lassan megint a hatalmába kerítette.
- Hozzatok... - mormolta erőtlen és álmos hangon. - Hozzatok... fogni akarom...
- Igen? - kérdezte a maegi. - Mit szeretnél, Khaleesi?
- Hozzatok... tojást... sárkánytojást... kérlek... - A szempillái annyira elnehezültek, hogy már
nem maradt ereje megtartani őket.
Amikor harmadszor is felébredt, a sátor tetején vágott füstelvezető nyíláson aranyló dárdaként
hatolt be a napfény és a karjai egy sárkánytojásra fonódtak. A sápadt színű volt az, a vajszín pikke-
lyes, amelyet arany és bronz csigavonalak kereszteztek. Dany érezte a belőle áradó meleget. A tes-
tét finoman csillogó verejték borította a selyemtakarók alatt. Sárkányharmat, gondolta. Az ujjai
gyengéden végigsiklottak a tojáshéjon, követték az arany erezetet és érezte, hogy a tojás mélyén
válaszként összerándul, majd megfeszül valami. Nem ijesztette meg. Minden félelme eltűnt, el-
égett.
Dany megérintette a homlokát. Az izzadság vékony rétege alatt a bőre hűvös volt, a láza elmúlt.
Ülő helyzetbe tornázta magát. Egy pillanatra szédülés fogta el és fájdalom nyilallt belé a combjai
között. Ennek ellenére erősnek érezte magát. A szolgálólányai odaszaladtak, amikor meghallották a
hangját.
- Vizet - közölte velük -, egy nagy kancsó vizet, amilyen hideget csak találtok! Gyümölcsöt is,
igen. Datolyát.
- Ahogy óhajtod, Khaleesi.
- Hívatom Ser Jorah-t - mondta és felállt. Jhiqui hozott egy homokselyem köntöst és a vállaira
borította. - Szeretnék egy meleg fürdőt és Mirri Maz Duurt és... - hirtelen visszatért az emlékezete
és megtántorodott. - ...Khal Drogót - rettegve figyelte az arcukat, amikor kimondta. - Ő...?
- A khal életben van - felelte Irri halkan... Dany azonban sötétséget látott a tekintetében, ahogy
kiejtette a szavakat, és alig mondta ki, már el is szaladt vízért.
Doreah-hoz fordult.
- Mondd el!
- Én... hívom Ser Jorah-t - hebegte a lysi leány, majd meghajtotta a fejét és kimenekült a sátor-
ból.
Jhiqui is elszaladt volna, de Dany elkapta a karját és fogva tartotta.
- Mi az? Tudnom kell. Drogo... és a gyermekem - eddig miért is nem jutott eszébe a gyermek? -
A fiam... Rhaego... hol van? Őt akarom.
A szolgálóleány lesütötte a szemét.
- A fiú... nem maradt életben, Khaleesi - suttogta ijedten.
Dany elengedte a csuklóját. A fiam halott, villant az agyába, miközben Jhiqui is kiosont a sátor-
ból. Valahogy tudta. Azóta tudta, hogy először felébredt Jhiqui sírására. Nem, már azelőtt tudta,
hogy felébredt. Az álma visszatért, váratlanul és élesen, és emlékezett a magas, rézbőrű, hosszú
aranyvarkocsos férfira, amint lángra kap.
Tudta, hogy sírnia kellene, a szemei azonban szárazak maradtak, akár a hamu. Álmában sírt és a
könnyei gőzzé váltak az arcán. Minden bánat kiégett belőlem, mondta magában. Szomorúnak érez-
te magát és mégis... Rhaego egyre távolodott tőle, mintha soha nem is létezett volna.
Néhány perccel később belépett Ser Jorah és Mirri Maz Duur. Danyt a ládában lévő másik két
sárkánytojás felett állva találták. A lánynak úgy tűnt, éppolyan forrók, mint az, amelyikkel aludt és
ezt furcsának találta.
- Ser Jorah, gyere ide! - mondta a lovagnak. Megfogta a kezét és az örvénylő vörös mintákkal
borított fekete tojásra helyezte. - Mit érzel?
- Tojáshéj, kemény, mint a kő. - A lovag gyanakodva nézett rá. - Pikkelyek.
- Meleg?
- Nem. Hideg kő. - Elvette a kezét. - Hercegnő, jól vagy? Biztos, hogy jót tesz, ha ilyen gyengén

447