Page 448 - Trónok Harca - Tűz és Jég Dala I.

DAENERYS
Amikor pedig sivár hajnal hasadt az üres látóhatáron, Dany tudta, hogy végleg elveszítette őt.
- Amikor a nap nyugaton kel fel és keleten nyugszik le - sóhajtotta szomorúan. - Amikor a ten-
gerek kiszáradnak és a hegyeket elfújja a szél, mint a falevelet. Amikor ismét megfoganok és élő
gyermeket szülök. Akkor visszatérsz, napom és csillagom, addig nem.
Soha, sírta az éjszaka, soha, soha, soha.
Dany talált a sátorban egy tollal kitömött, puha selyempárnát. A melléhez szorította és vissza-
ment Drogóhoz, napjához és csillagához. Ha visszanézek, elvesztem. Még a gyaloglás is fájt, aludni
akart, aludni és nem álmodni.
Letérdelt, csókot lehelt Drogo ajkára, majd az arcába nyomta a párnát.

451