Page 88 - Trónok Harca - Tűz és Jég Dala I.
P. 88
SANSA
Az idősebb lány most már kezdett kifogyni a türelemből.
- Velem kell jönnöd! - mondta határozottan a húgának. - Nem utasíthatod vissza a királynét.
Septa Mordane várni fog.
Arya nem figyelt rá. Nagyot rántott a kefén. Nymeria morgott és sértődötten elszaladt.
- Azonnal gyere vissza!
- Citromos sütemény és tea lesz - folytatta Sansa felnőttesen és higgadtan. Lady a lábához dör-
gölőzött. Sansa megvakargatta a füleit, ahogy az állat szerette, az pedig a hátsó lábaira ült mellette
és figyelte, amint Arya Nymeriát üldözi. - Miért ücsörögnél egy büdös, vén lovon, miért lennél se-
bes és izzadt, amikor hátradőlhetnél a tollpárnákon és süteményt ehetnél a királynéval?
- Nem szeretem a királynét - vetette oda Arya. Sansának elakadt a lélegzete. Egy ilyen kijelentés
még Aryától is megdöbbentő volt, a húga azonban, ügyet sem vetve rá, tovább fecsegett. - Még azt
sem engedné meg, hogy Nymeriát magammal vigyem - Visszadugta a kefét az övébe és lassan
megindult a farkasa felé. Nymeria óvatosan figyelte, ahogy közeledik.
- Egy farkasnak nincs helye a királyi kerekes házban - közölte Sansa. - Myrcella hercegnő pedig
fél tőlük, ezt jól tudod.
- Myrcella egy kis csecsemő - Arya megragadta Nymeriát a nyakánál fogva, de abban a pilla-
natban, hogy ismét elővette a kefét, a rémfarkas kitépte magát a kezéből és elszelelt. Arya dühösen
a földhöz csapta a kefét. - Rossz farkas! - kiáltotta utána.
Sansa nem állta meg, hogy el ne mosolyodjon kissé. A kutyaidomár azt mondta neki egyszer,
hogy az állatok a gazdájukra hasonlítanak. Megölelte Ladyt. Az állat megnyalta az arcát. Sansa fel-
nevetett. Arya meghallotta és mérgesen hátrafordult.
- Nem érdekel, mit mondasz, elmegyek lovagolni! - Hosszú, lószerű arcára most kiült az a ma-
kacs kifejezés, ami azt jelentette, hogy most valami nagyon önfejű dolgot fog tenni.
- Az istenekre, Arya, néha olyan gyerekes bírsz lenni! - mondta neki Sansa. - Akkor egyedül
megyek. Úgyis sokkal jobb lesz így. Lady és én megesszük az összes citromos süteményt és nagy-
szerűen fogjuk érezni magunkat nélküled!
Sarkon fordult, hogy távozzon, de Arya utána kiáltott:
- Neked sem fogják megengedni, hogy Ladyt magaddal vidd! - és mielőtt Sansa válaszolni tu-
dott volna, már el is tűnt, a folyó mentén üldözve Nymeriát.
Sansa egyedül és megalázva indult el visszafelé a hosszú úton a fogadóhoz, ahol tudta, hogy
Septa Mordane várja. Lady halkan bandukolt mellette. Majdnem sírt. Ő csak azt szerette volna, ha
a dolgok rendesek és csinosak, olyanok, mint a dalokban. Arya miért nem tudott kedves, finom és
bájos lenni, mit Myrcella hercegnő? Örült volna, ha ilyen húga van.
Sohasem volt képes megérteni, hogyan lehet két nővér, akiket csak két év választ el egymástól,
ennyire különböző. Sokkal könnyebb lenne, ha Arya is fattyú volna, mint a féltestvérük, Jon. Hosz-
szú arcával és a Starkok barna hajával még hasonlított is Jonra, s semmi sem volt meg benne any-
juk arcából, hajából vagy szeméből. Jon anyja pedig közember volt, legalábbis ezt suttogták. Egy-
szer, még fiatalabb korában meg is kérdezte anyját, nem lehetséges-e, hogy valami tévedés történt.
Talán a grumkinok elrabolták az igazi húgát. De Anya csak nevetett és azt mondta, hogy nem, Arya
az ő lánya és Sansa törvényes testvére, vér a vérükből. Sansa semmi okát nem látta, hogy Anya ha-
zudjon, tehát elhitte, hogy ez igaz.
Ahogy közeledett a táborhoz, a bánata hamar elszállt. Nagy tömeg gyűlt a királyné kerekes háza
köré. Sansa izgatott hangok zümmögését hallotta, mint egy méhkaptárban. Látta, ahogy az ajtók
kivágódnak és a királyné megjelenik a falépcső tetején. Lemosolygott valakire. Hallotta, amint azt
mondja:
- A tanács döntése nagy megtiszteltetést jelent számunkra, jó uraim.
- Mi történik? - kérdezte az egyik ismerős fegyverhordozót.
- A tanács lovasokat küldött Királyvárból, hogy az út hátralévő részén elkísérjenek bennünket -
válaszolta neki a férfi. - Díszőrség a királynak.
Sansa nagyon kíváncsi lett, Ladyvel utat nyittatott hát a tömegen. Az emberek sietve engedtek
utat a rémfarkasnak. Amikor közelebb jutott, két lovagot látott térdelni a királyné előtt olyan nagy-
91

