Page 97 - Trónok Harca - Tűz és Jég Dala I.

TRÓNOK HARCA
ólom. Csend borult a teremre.
- Hol a rémfarkas? - kérdezte Cersei Lannister, miután a férje elment. Joffrey herceg mosolygott
mellette.
- Az állat a kapuőr tornya mellett van megláncolva, felség - felelte Ser Barristan Selmy vona-
kodva.
- Küldj Ilyn Payne-ért!
- Nem - mondta Ned. - Jory, vidd vissza a lányokat a szobáikba és hozd ide Jeget! - A szavakat
keserűnek érezte a torkában, de erőt vett magán. - Ha meg kell tenni, én fogom megtenni.
Cersei Lannister gyanakodva méregette.
- Te, Stark? Ez valami trükk? Miért tennél ilyet?
Mindenki őt bámulta, de a legmélyebbre Sansa pillantása hatolt.
- Észak szülötte. Jobbat érdemel egy mészárosnál.
Égő szemekkel hagyta el a termet. Lánya sírása még mindig visszhangzott a fülében. Megtalálta
a farkaskölyköt ott, ahová kötötték. Ned leült mellé egy kicsit.
- Lady - mondta, ízlelgetve a nevet. Sohasem érdekelte túlzottan, milyen neveket választottak a
gyerekei, de most, hogy az állatot nézte, tudta, hogy Sansa jól döntött. Lady volt a legkisebb az
alomban, a legcsinosabb, a legkedvesebb és a legbizalmasabb. Ráemelte fényes aranyszemét, ő pe-
dig végigsimított a vastag, szürke bundán.
Jory nemsokára hozta Jeget.
Amikor végzett, így szólt hozzá:
- Válassz négy embert és vitesd velük a tetemet északra! Temessék el Deresben.
- Végig azon a hosszú úton? - kérdezte döbbenten Jory.
- Végig azon a hosszú úton - erősítette meg Ned. - Ez a bőr sohasem lesz a Lannistereké.
Visszafelé tartott a toronyba, hogy végre megadja magát az alvásnak, amikor Sandor Clegane és
a lovasai, visszatérve a vadászatról, bevágtattak a kapun.
Valamit a csatalova hátára dobtak, egy súlyos alak, véres köpenybe burkolva.
- Nem leltük nyomát a lányodnak, Segítő - recsegte neki a Véreb. - De a nap nem ment teljesen
veszendőbe. Megtaláltuk a kis háziállatát - hátranyúlt és lelökte a terhet. Az tompa puffanással zu-
hant Ned elé.
Ned lehajolt és félrehúzta a köpenyt. Előre rettegte a szavakat, amelyekkel meg kell majd mon-
dania Aryának, de nem Nymeria volt az. A henteslegény volt, Mycah. Testét száradt vér borította.
Egy szörnyű csapás, amely fentről érte, majdnem kettévágta válltól derékig.
- Legázoltad - szólalt meg Ned.
A Véreb szemei ragyogni látszottak a förtelmes kutyafej-sisak nyílásán át.
- Futott - Ned arcára nézett és elnevette magát. - De nem elég gyorsan.

100